Leírás
1. A keresztény embernek, mint Jézus követőjének, követnie kell Jézus példáját az ószövetségi írásokhoz való viszonyulásában is.
2. Jézus egyértelműen ténynek tekintette azokat az információkat, amiket a Bibliában Ádám és Éva teremtéséről, valamint az özönvízről olvasunk.
3. A Teremtés könyvében a múltban valóban megtörtént eseményeket jegyeztek le.
4. Hermeneutikai alapelv: a Biblia magyarázza a Bibliát. Az Ószövetség többi könyve történelmi tények gyűjteményének tekinti a Teremtés könyvét.
5. Hermeneutikai alapelv: A Biblia magyarázza a Bibliát. Az Újszövetség történelmi tények gyűjteményének tekinti a Teremtés könyvének 1-11. fejezeteit.
6. A Teremtés könyvének történelmi tényként való elfogadása összhangban van Isten természetével.
7. A Teremtés könyve története elengedhetetlen a halál és a szenvedés magyarázatához.
8. A Teremtés könyvének története alapozza meg az evangéliumot.
9. A Teremtés könyvében leírt történelem alapozza meg az ellentmondásmentes bibliai keresztény világképet.
10. A Teremtés könyvében leírtak megkérdőjelezése elválasztja a Bibliát a valóságos világtól, és a keresztény hitet csupán elméleti síkon mozgó hitté degradálja.
11. A korai egyházatyák igaznak fogadták el a Teremtés könyvében leírt „fiatal föld” történelmi idővonalát és az egész Földre kiterjedő özönvizet.
12. A reformátorok történelmi eseményekként tekintettek a Teremtés könyvében leírtakra.
13. A történelmi naturalizmus az ateisták hitvallása, aminek minden tájékozott keresztényt arra kellene késztetnie, hogy felismerje, mekkora ostobaság a Teremtés könyvének történetiségét tagadni csak azért, hogy elfogadhatóvá tegyük.
14. Ha elvetjük a Teremtés könyvének történelmi hitelességét, az tévtanításhoz és a hit elhagyásához vezet.
15. A Teremtés könyve történetiségének elvetése mellett csak a „történettudomány” érvel, de ez is csak a gyarló ember gyarló érvelése.
A keresztény tanítás hatása a természettudományokra
Történettudomány vs. kísérleti tudomány
Nem mindegy!
