Creation GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések
1. Kormeghatározás
2. Dinók
3. Darwinizmus
4. Évmilliók
5. Evolúció
2.1 Tényleg léteztek dinoszauruszok?
Igen!
Nyilvánvaló, hogy a dinoszauruszok valaha az emberekkel együtt éltek, ahogyan a Biblia is állítja. Bár a Bibliában nem találod meg a dinoszaurusz szót, de a fosszíliákat tanulmányozó bibliahívő szakemberek szerint a következő helyeken dinoszauruszról vagy más, már kihalt őshullőkről olvashatsz: Teremtés könyve 1:24-28; 6:19-20; 8:15-19; Jób könyve 40:15-19. Ajánlom figyelmedbe a DINÓK ÉS EMBEREK című könyvünket, ami bár képeskönyv, egyáltalán nem csak gyerekeknek szól. Más, dinókkal kapcsolatos cikkeket és előadásokat itt gyűjtöttünk össze számodra: firemedia.hu/dinok
További javasolt irodalom a témában:
firemedia.hu/termek/dinok-es-emberek
firemedia.hu/dinok
3.1 Darwin ateista volt?
Nem, ez túlzott leegyszerűsítés és igazságtalan megállapítás lenne.
Darwinnak gyermek- és ifjúkorában nem voltak kétségei a Szentírás igazsága felől, és ez a felfogása a Beagle fedélzetén is megmaradt. Cambridge-be azért ment, hogy anglikán papnak tanuljon, de csak a BA-t végezte el, ahol a teológia csak az egyik tárgy volt, és utána máshol is folytathatta volna. Teológiai tanulmányai, különösen William Paley művei az élőlények célszerűségéről és az isteni gondviselésről azonban döntően befolyásolták, és a maga módján egész életében teológus maradt. Munkásságával Paley-t kívánta cáfolni, de ez nem sikerülhetett neki. Önéletrajza szerint hitét fokozatosan veszítette el, a döntő lépést, szakítást a keresztény hittel Annie lányának halála (1851) hozta el. Az istenkérdés azonban élete végéig foglalkoztatta, amint erről két legismertebb művében is és különösen levelezésében tanúskodik. Nem tudta „kiiktatni” a Teremtőt, csak a szerepét próbálta az elkerülhetetlenül szükséges minimumra korlátozni. Ezzel „oldotta meg” a teodicea problémáját, azaz, hogy egy jóságos, gondviselő Isten hogyan teremthetett egy pusztulással, kegyetlenséggel teli világot. Ő maga tiltakozott az ellen, hogy ateistának nevezzék, magát agnosztikusnak vallotta, azaz olyannak, aki szerint az istenkérdésben nem lehet dönteni. Agnoszticizmusában azonban a teizmus felé hajlik. Követői azonban egyre inkább az ateizmus igazolására használták és használják tanait.
További javasolt irodalom a témában:
http://mek.niif.hu/05000/05011/html/darwin0001.html
https://mek.oszk.hu/23800/23851/
https://pdfslide.tips/documents/reinhard-junker-jezus-darwin-es-a-teremtes.html?page=2
3.2 „A legalkalmasabbak túlélése” kifejezés Darwintól származik?
Nem. Herbert Spencertől.
A kifejezést a pozitivista, agnosztikus filozófus, Herbert Spencer (1820-1903) alkotta 1864-ben megjelent „Principles of Biology” (A biológia alapelvei) c. könyvében.
3.3 Darwin szerint az ember a majomtól származik?
Nem. Pontosítás szükséges a fogalmazásban: azt állította, hogy a majom és az ember közös őstől származik. Ennek a közös ősnek a létezésére viszont ő sem tudott bizonyítékot mutatni.
Nem azt állította, hogy az ember ősei a mai emberszabású majmok lennének, hanem azt, hogy közös őstől származnak, amely után fejlődésük szétvált. Az ember azonban „testalkatában még mindig magán viseli alacsony származásának kitörölhetetlen bélyegét”. A közös ős a hiányzó láncszem, az ember és rokonai közötti „missing link”. Már Carl von Linné is a főemlősök rendjébe sorolta az embert, de nem állapított meg származási viszonyt a „többiekkel”, illetve az állatvilággal, mert külön-külön teremtetteknek tartotta. Az ember és az állatvilág viszonyának kutatását eleve meghatározza, hogy ki mit tart alapvetőnek, fontosabbnak: a hasonlóságokat vagy a különbségeket. Az eredmény ennek megfelelően fog alakulni. Mindenesetre az embert már eleve az állatvilág fölé emeli, hogy gondol a megkülönböztetés, szembeállítás lehetőségére.
További javasolt irodalom a témában:
Ch. Darwin: az ember származása és a nemi kiválasztás, Gondolat Bp., 1961.
Reinhard Junker: Ádámtól származik az ember? A Biblia kijelentései és a természettudományos adatok. Evangéliumi Kiadó, Bp., 1997.
3.4 Darwin kapott életében magyarországi elismerést?
Igen, az MTA-tól.
Darwint a Magyar Tudományos Akadémia 1872. május 24-én Lónyay Menyhért későbbi miniszterelnök elnöksége és Arany János főtitkársága idején külső tagjává választotta, és a következő évben A fajok eredete magyarul is megjelent.
További javasolt irodalom a témában:
https://www.darwinproject.ac.uk/letter/DCP-LETT-8382.xml
https://www.darwinproject.ac.uk/letter/?docId=letters/DCP-LETT-8383.xml#DCP-BIBL-1581
3.5.1. Darwin tisztában volt tanítása/elmélete problémáival?
Valamennyire tisztában volt a problémákkal, de kibúvót keresett, például a geológiai adatok hiányosságára apellált.
Darwin fő művében több fejezetben is foglalkozik elmélete nehézségeivel, ezek közül kettőt emelünk ki. A X. fejezetben felteszi a kérdést, hogy ha a korábban létezett átmeneti formáknak nagy számban kellene jelen lenniük a kövületekben, akkor miért nincs tele minden réteg közbülső láncszemekkel. Megjegyzi, hogy „talán ez az elméletünk ellen felhozható legkomolyabb kifogás”. De rögtön azt is: „A magyarázat pedig, úgy hiszem, a geológiai adatok hiányosságában rejlik.” Az ő korában még – annyira amennyire – lehetett erre hivatkozni, azóta azonban már nem. A bizonyíték hiányát azzal is próbálják magyarázni, hogy a lényeges változások olyan kis populációkban zajlottak, amelyek fosszilizációja alig-alig volt valószínű. Tegyük még hozzá, hogy ma nem keletkeznek kövületek olyan formában, mint ahogy a geológiai rétegekben megtalálhatók. Ahhoz, hogy az élőlény formája fennmaradjon, a betemetésnek hirtelen kellett bekövetkeznie, és a megkövesedésnek is rövid idő alatt. Az élet valóságos történetéről csak a kövületek adnak kézzelfogható felvilágosítást. Mégpedig azt, hogy legalább egy nagy, de azon túl is több, annál kisebb, de így is hatalmas katasztrófának kellett bekövetkeznie. Vita tárgya „csak” ezek száma, mértéke, időbeli eloszlása lehet.
További javasolt irodalom a témában:
Charles Darwin: A fajok eredete (ford. Kampis György). Bp., Typotex, 2000.
Don Batten (Szerk.): Kérdések a kezdethez. Evangéliumi Kiadó, Bp., 2003.
Jonathan Wells: Darwinizmus és intelligens tervezettség (ford. Bencz Zoltán et al.) Kornétás Kiadó, Bp, 2010.
Baranyi István: Vissza a teremtéshez? Vissza a Teremtőhöz! Evangéliumi Kiadó, Bp., 2013.
3.5.2. Darwin tisztában volt tanítása/elmélete problémáival?
Igen, de kibúvót keresett, mégpedig abban, hogy a gyakorlatban nem talált olyan példákat, amelyek elméletileg megdönthetnék evolúciós teóriáját. A 21. században azonban találunk ilyen példákat.
A másik döntő kifogás a különlegesen tökéletes és bonyolult szervekkel kapcsolatos. A VI. fejezetben írja: „Nyíltan bevallom: az a feltevés, hogy a szemet a maga utánozhatatlan berendezéseivel (…) a természetes kiválasztás alakította ki, valójában a legnagyobb képtelenségnek látszik.” Mégis úgy próbálta áthidalni, hogy számos finom lépcsőfokon keresztül, amelyek mind hasznosak a gazdája számára, továbbá ha a változások öröklődnek, és az életfeltételek változásai között előnyösek, „akkor ez a kérdés, bár részleteit képzeletünk nem foghatja fel, nem okoz nehézséget az elméletnek.” Majd: „Ha be lehetne bizonyítani, hogy létezett olyan bonyolult szerv, amely nem jöhetett létre számos apró, egymást követő módosulás révén, akkor elméletem teljesen megdőlne. Én azonban egyetlen ilyen esetet sem találok.” A probléma: a természet nem „tudja” előre, hogy mely változások lesznek előnyösek, és hogy azokat meg „kell” őriznie. Ha egy szerv (szem) vagy folyamat (pl. véralvadás) bármelyik elemének elhagyásával működésképtelen (lenne), akkor kézenfekvő a következtetés: nem lehetett fokozatosan kialakulnia úgy, hogy közben legalább – úgy, ahogy – ellátta a funkcióját. Ebből a szempontból nem számít, hogy egyes részeknek eredetileg volt-e más funkciójuk. Itt elsősorban Michael Behe biokémikus munkásságára kell utalnunk, az ő klasszikus példája az egérfogó. Darwin tehát nem talált olyan eseteket, amelyek elméletét megdöntenék, de a mikrobiológia 21. századi fejlettségi szintjén nekünk ma már számtalan szerv és biokémiai folyamat olyan fokú bonyolultságára van rálátásunk, amelyek jeles kutatók szerint is megdöntik Darwin elméletét.
További javasolt irodalom a témában:
Charles Darwin: A fajok eredete (ford. Kampis György). Bp., Typotex, 2000.
Don Batten (Szerk.): Kérdések a kezdethez. Evangéliumi Kiadó, Bp., 2003.
Jonathan Wells: Darwinizmus és intelligens tervezettség (ford. Bencz Zoltán et al.) Kornétás Kiadó, Bp, 2010.
Michael Behe: Darwin fekete doboza (ford.: Székács András) Harmat Kiadó, Bp., 2002.
