Talajcsere

Világnézetek és gyümölcsök

Világnézetünk egyfajta szemüveg. Minden létező valóságot ezen keresztül szemlélünk. Sőt, már gyermekeinkben is kialakul egy ilyen világnézeti alapbeállítás, mire tudatos korba érnek. Gyakran azonban nem is tulajdonítunk jelentőséget a saját világnézetünknek – legyünk akár gyerekek, akár felnőttek.

A Teremtés könyvében (Mózes első könyvében) olvasható teremtéstörténet kulcsjelentőségű az evangélium megértése szempontjából. Ha ugyanis nem beszélhetünk szó szerinti értelemben vett bűnről, bűnbeesésről, valamint a halálról mint a bűn jogos következményéről sem, akkor tulajdonképpen nincs is szükségünk megváltásra. A Creation Ministries International (egy nemzetközi teremtéskutató társaság) és a magyar Creation Projekt (az Örömhír Alapítvány felekezetközi projektje) azért jött létre, hogy építsék a keresztény hívőknek a bibliai teremtésen alapuló egységét, és ezen keresztül életképesebbé és gyümölcsözőbbé váljon az Egyház.

Sajnos sok hívő – amíg el nem jut hozzá a teremtés jelentőségét feltáró bibliai üzenet – abban a tévhitben él, hogy a teremtés-evolúció vita csupán egyike az egyház számos vitás kérdéseinek, mint például az azonos neműek házassága, az abortusz vagy az eutanázia kérdése is. Pedig ez utóbbiak mind az elsőből erednek! Az 1. ábra segít a valódi probléma megértésében. (4.o.)

Az Úr Jézus többször is beszélt fákról és azok gyümölcséről. A Máté evangéliuma 7:16-19. verseiben például ezt olvassuk: „Arról ismerhetitek fel őket, hogy mit tesznek, és annak mi az eredménye. Hiszen a tövises bokor nem teremhet szőlőt, vagy a bogáncskóró fügét. Ugyanígy minden jó fa jó gyümölcsöket terem, a rossz fa pedig rosszakat. A jó fa nem terem rossz gyümölcsöt, és a rossz fa sem hoz jót. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzre dobnak.” (EFO)

Két fa, két világnézet

Az 1. ábrán látható két fa a nyugati kultúra két meghatározó világnézetének szemléltetésére szolgál. Világnézetünk egyfajta szemüveg. Minden létező valóságot ezen keresztül szemlélünk. Sőt, már gyermekeinkben is kialakul egy ilyen világnézeti alapbeállítás, mire tudatos korba érnek. Gyakran azonban nem is tulajdonítunk jelentőséget a saját világnézetünknek – legyünk akár gyerekek, akár felnőttek. És arra sem jövünk rá, hogy világnézetünk kialakulásában a legfontosabb tényező az, hogy mit gondolunk a saját eredetünkről.

Figyeljük csak meg a kétféle talajtípust, amelyekből a két fa kinő! A szekuláris világ humanizmusa (amely azt jelenti, hogy az ember maga dönti el, hogy mi az igazság) az evolúció talajában gyökerezik.

Az evolúció a materializmuson alapul, amely szerint létezésünk pusztán anyagi tényezőkre vezethető vissza, és a teremtő Isten csupán a vallásos emberek képzeletében létezik. Eszerint nincs is olyan – az emberek felett álló – hatalom, akinek jogában állna általános érvényű szabályokat alkotni. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy milyen szabályok szerint él, és az igazság egyszerűen annyi, amit mi annak mondunk, illetve amit a társadalom annak fogad el. Ezzel kiiktattuk Istent mint végső tekintélyt, aki törvény és igazság kérdésében dönt. Nem az abortusz vagy a melegházasság jelenti a valódi fejtörést a mai egyház számára, bár sokan úgy vélik, hogy ezek a legnagyobb gondok. Ezek pusztán gyümölcsei az evolúció talajában gyökerező humanizmusnak, vagyis tünetek. Ha például abban hiszünk, hogy az emberiség az idő és a véletlen műve, akkor milyen alapon mondhatná bárki, hogy a meg nem született gyermekek méhen belül történő elpusztítása helytelen? Elvégre is, egyes modern biológiakönyvek szerint a magzat evolúciós elődeink fejlettségi szintjén van, és nem több egy állatnál.

Félreértés ne essék! Társadalmunk szörnyű állapotáért alapvetően bűnös természetünk a felelős, és nem az evolúciómodell. Azonban, ahogy azt az evolúció híres „főpapja”, Richard Dawkins professzor megfogalmazta: „Darwin tette lehetővé, hogy ateistaként intellektuális értelemben teljes életet éljünk.”¹ Az evolúciómodell ad tehát „tudományos” alapot arra, hogy úgy éljünk, mintha nem létezne Isten.² Ezért rendkívüli a jelentősége és a hatása.

Nem a gyümölccsel van dolgunk

Ősi mondás: „Egy almafa nem azért almafa, mert almát terem, hanem azért terem almát, mert almafa.” Ugyanígy nem azért vagyunk bűnösök, mert bűnt követünk el, hanem azért követünk el bűnt, mert bűnösök vagyunk. Azt pedig, hogy bűnösnek születünk, az emberiség valós történelmét megörökítő Bibliából tudjuk: a szó szoros értelmében Ádám leszármazottai vagyunk, és Ádám bűnbeesése óta mindnyájan a halál hatalma alatt vagyunk (Pál első levele a korinthusiakhoz 15:21). Tehát nem a bűnös tetteink jelentik a legnagyobb gondot, hanem az, hogy bűnös embernek születtünk. Ez ugyanis újra meg újra bűnös tettekben nyilvánul meg. Ez bűneink forrása. Krisztus pontosan azért jött el a Földre, mert bűnösök vagyunk: „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk” (Pál levele a rómaiakhoz 5:8).

Ha a Biblia üzenetébe mégis beleszórjuk az evolúció „sóját”, végső soron magát az evangéliumot ássuk alá, mivel Ádám bűnbeesése elé helyezünk több millió évnyi halált és szenvedést.

A megoldás kulcsa tehát: Krisztusban megszabadulni bűnös, régi természetünktől és új életet élni. De hogyan lehet akkor az, hogy sok, magát hívőnek valló ember életében mégsem látunk egységesen jó gyümölcsöket? Úgy, hogy hittel ugyan a Megváltóhoz fordultak, gondolkodásmódjukat azonban nem helyezték új alapra. Korábbi humanista világnézetüket nem váltotta fel keresztény világnézet. Ahhoz ugyanis, hogy tartósan jó gyümölcsöket teremhessünk, életképes keresztény világnézetre van szükségünk. Ehhez pedig át kell ültetnünk életünk fáját a rossz talajból (evolúció) a jó talajba (teremtés). Ez egy talajcsere. A jó talaj az, hogy a Bibliát Isten igaz kijelentésének fogadjuk el.

Ha az evolúció maradt gondolkodásmódunk alapja, nem keresztény a világnézetünk. Miért? Nekünk – hívőknek – kellene leginkább tisztában lennünk azzal, hogy a történelem kezdetén történtek miatt születtünk mi is bűnben, és ezért van szükségünk Jézus megváltására. De elhisszük-e, hogy a dolgok tényleg úgy történtek, ahogy az le van írva a Biblia első fejezeteiben? Ha ugyanis Ádám nem az első ember, akkor nem is tőle származunk mindannyian. És ha nem esett bűnbe, akkor Jézus kereszthalála is értelmetlen! Lássuk be: ez így nem keresztény világnézet.

Jézus azért tud beteljesítője lenni a hitnek, mert ő is hozta létre azt! (Zsidókhoz írt levél 12:2) És ő maga az Isten Igéje, a Biblia első betűjétől az utolsóig (János evangéliuma 1:1). Ez a Jézus ezt mondta a gyümölcstermésről: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad; ezeket összegyűjtik, tűzre vetik és elégetik” (Jn 15:4-6).

Hogyan teremhetünk jó gyümölcsöt?

A Máté és János evangéliumából fent idézett szakaszok a gyümölcstermésről szólnak. De még mielőtt a gyümölcstermésről szólt volna Jézus, ezt mondta: „Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják. Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.” (Mt 7:13-15)

Nézd meg a 2. ábrát! Vitathatatlan tény, hogy legtöbbünknek már általános iskolában úgy tanították a természettudományos tárgyakat, hogy az evolúciót nyilvánvaló tényként, mintegy kiindulási pontként kezelték. Emiatt sokan megpróbálják a több millió éves földtörténetet beleilleszteni a Teremtés könyvébe. Azonban az evolúció egy materialista elmélet, amelybe nem fér bele egy természetfeletti Teremtő léte. Ha a Biblia üzenetébe mégis beleszórjuk az evolúció „sóját”, végső soron magát az evangéliumot ássuk alá, mivel Ádám bűnbeesése elé helyezünk több millió évnyi halált és szenvedést. Logikus részünkről, hogy bizonyságtétel keretében arra kérjünk valakit, hogy fogadja el Jézus tanítását (aki valóságos személyként utalt Ádámra és Évára, illetve valós történelmi eseményként az özönvízre), ha mi magunk úgy gondoljuk, hogy a valóságban nem úgy történtek a dolgok, ahogy azt a Teremtés könyvében olvassuk?

Ne hallgass azokra a tanítókra, akik hajlandók a Biblia tanítását kiegészíteni az evolúcióval! Még ateisták is, pl. Richard Dawkins, „megtévesztettnek” nevezik azokat a lelkészeket, akik olyasmit tanítanak, hogy Isten az evolúció által teremtett.³ Kit akarunk ekkora kompromisszum árán is megnyerni? Az emberiség túlnyomó része azért hisz az evolúcióban, mert legtöbben eddig nem is hallottak más lehetőségről. Vagyis a hatnapos teremtésben hinni minden bizonnyal a „keskeny út”.

Most térjünk át a 3. ábrára! Ha a Teremtés könyvében Istenről mint teremtőről alkotott alapvető képet evolucionista tanításokkal aláássák vagy lerombolják, akkor a kereszténység fája várhatóan kipusztul (ahogy napjainkban számos országban történik is). De ez fordított irányban is működik! Ha a teremtés igazságának bölcs és bátor hirdetésével aláássuk az evolúcióelméletet, megrendülnek a materialista humanizmus erődítményei. A bibliai minta szerint úgy lehet egy nemzet Istenhez való viszonyát megváltoztatni, ha először az egyes személyek szíve és elméje változik meg. Megtérés nélkül ugyanis senki sem fog a keresztény erkölcs szerint élni. Az apostolok is ezt a módszert gyakorolták. Munkálkodásuk nyomán néhányan Isten útjára tértek, aztán ezek idővel olyan nagy hatást gyakoroltak a környezetükre, hogy egész országok élete vett új irányt, sőt, még a törvényeiket is megváltoztatták. Ez a Szent Szellem munkája!⁴ Isten a 21. században is kész megtenni ugyanezt! Mi is megláthatjuk, ahogy emberek gondolkodásmódja és szíve megváltozik, felismerik a Teremtő Istent, és másoknak is bemutatják.

Van egy jó hírem: ma több forrás áll rendelkezésünkre ehhez, mint az egyháztörténelem során eddig bármikor. Leplezzük le az evolúciós félrevezetést, és be fog következni a humanista világnézet térvesztése! Így változtathatjuk meg nemzetünk sorsát! Úgy tűnik, a Teremtő Úr Jézus tudta, miről beszél, amikor a fák és gyümölcsök összefüggéseiről beszélt!

 

Hivatkozások és megjegyzések

1. Dawkins, R., The Blind Watchmaker, W.W. Norton, New York, p. 6, 1986.
2. Ne essünk át azonban a ló túloldalára, és ne mondjuk azt, hogy mindenért az eredendő bűn a felelős, és az evolúció kérdése teljesen lényegtelen. Egy repülőgép-szerencsétlenségért sem hibáztathatjuk önmagában a gravitációt a pilóta vagy egy műszaki hiba helyett. Mindenütt hat a gravitáció, és mégsem zuhan le minden gép! A bűn is mindenütt hat, mégsem fordul el mindenki az Isten Igéjébe vetett hittől. Az evolúciós tanítás szerepe jelentős ebben a folyamatban.
3. Richard Dawkins: “Theistic evolutionists are deluded”, youtube.com, uploaded 14 September 2011.
4. See Zimmermann, A., The Christian foundations of the rule of law in the West: a legacy of liberty and resistance against tyranny, J. Creation19(2):67–73, 2005; creation.com/law. Dr Augusto Zimmermann is one of Australia’s top legal scholars—see Creation 31(2):15–17, 2009; creation.com/law-creation.