Ez a cikk a Creation Magazin 2022-ben jelent meg.
Hasonló cikkekért rendelj a magazinokból!
Léptékváltás a földtörténeti korokban
– Természeti környezetünk új megvilágításban
Bizonyára láttál már olyan riportot, ahol például egy „800 millió éves” kőzet feltárását mutatják be. Elgondolkodtál már azon, hogy ez hogyan illeszkedik bele a bibliai történelembe? Ugyanezzel a rejtéllyel szembesülhetsz, amikor a jura időszakban élt dinoszaurusz fosszíliájáról olvasol. Vagy amikor túrázás közben azt látod egy feliraton, hogy az előtted magasodó vulkán „25 millió éves”.
Ha bibliai perspektívából szeretnéd vizsgálni világodat, tanulmányozd a földtani átszámító táblázatot. Egy teljesen új világ fog megnyílni előtted: az érthető és követhető földtörténet.
Hogyan használd a földtani átszámító táblázatot?
A táblázat bal oldali, színes része az általánosan ismert földtörténeti korokat ábrázolja. Egy rétegoszlop segítségével csoportosítják a Földön található összes kőzetet. Időrendi sorrendben tüntetik fel benne a geológiai időszakokat: a legrégibb kőzetek alul vannak, a legfiatalabbak pedig legfelül.
A táblázat közepén egy oszlopban az egyes földtörténeti korszakváltások becsült idejét találod, az uniformista felfogás1 szerint évmilliókban kifejezve: 0,012 millió évtől (vagyis 12000 évtől) 4600 millió évig. (Az uniformisták szerint ekkorra formálódott ki a Föld.) [Az uniformista gondolkodásmódról olvass többet: Creation Magazin 2021. 24-27. o.]
A Bibliában leírt hiteles történelemből már sokan rájöttek, hogy az évmilliók nem helytállóak, de a sorrendiség helytálló. Az évszámokat azért hagytam benne az átszámító táblázatban, mert újra és újra találkozunk velük turista látványosságoknál, hírekben, sőt tudományos hangvitelű cikkekben és ismeretterjesztő médiumokban is.
Fontos megjegyezni, hogy a táblázatban az idő jelölése nem méretarányos. Legfelül a holocén 0,012 millió (12000) évig tartott. Ezen téglalap magassága hasonló más periódusokat jelölő téglalap magasságához, például a juráéhoz, ami azonban majdnem 60 millió évet fed le. Az archaikumot jelölő téglalap magassága alig nagyobb a korábban említettektől, pedig az 1500 millió évet ölel fel. Ez az ábra igen széles körben elfogadott ábrázolási formája a földtörténeti koroknak, de fontos figyelmet fordítani arra, hogy az aránytalan jelölések ne vezessenek félreértéshez az egyes földtörténeti korok során eltelt idő vonatkozásában.
A táblázat jobb oldalán három függőleges nyíl látható, amelyek megmutatják, hogy az adott korszakhoz tartozó leletek hogyan kapcsolódnak a Bibliában lejegyzett történelemhez. A zöld nyíl azt jelzi, hogy mely kőzetrétegek formálódtak a Noé korában lezajlott özönvíz első 150 napján, amikor a vizek emelkedtek. A kék nyíl azt jelzi, hogy mely kőzetrétegek alakultak az özönvíz második felében – ami egyébként a hosszabbik szakasz volt: 220 nap –, miközben a vizek visszahúzódtak és a szárazföldi területek megemelkedtek. A sárga nyíl pedig azt jelzi, hogy mely kőzetrétegek formálódtak az özönvíz utáni 4500 évben.2
Talán feltűnt, hogy a táblázat felső részén a bibliai időszakokat ábrázoló nyilak átfedésben vannak, és a zöld nyíl alul szaggatott vonallal kezdődik. Azt jelezzük így, hogy ezeken a területeken bizonytalanságok vannak. A Bizonytalan területek alcím alatt kitérünk majd erre.
Fő az egyszerűség!
A földtani átszámító táblázat használata nagyon egyszerű. Csak keresd meg középütt azt a millió években kifejezett kort, amit szeretnél beazonosítani! Aztán egyszerűen nézd meg, hogy a bibliai történelmi időszakok közül melyik nyíl felel meg annak a kornak! Most gyakoroljunk a cikk elején említett példákkal!
Az a bizonyos „800 millió éves” kőzet kora az átszámító táblázatban az 541 és a 2500 között található. Ez az időszak a prekambrium egyik szakaszának, a proterozoikumnak az idejére tehető. A jobb oldali, bibliai idősík szerint ez annak az időszaknak felel meg, amikor az özönvíz vizei emelkedtek, sőt ennek a periódusnak is a kezdeti szakaszában keletkezhetett. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az özönvíz vizei 150 napig emelkedtek, akkor azt mondhatjuk, hogy a „800 millió éves” kőzetréteg gyakorlatilag az özönvíz első vagy második hónapjában keletkezhetett, tehát mintegy 4500 éves.
A „jurabeli” megkövesedett dinoszaurusz kora 145 és 201 millió év közé esik. Ez az időszak a fanerozoikum mezozoikumnak elnevezésű idejére tehető. A jobb oldalon levő bibliai idősíkon jól látható, hogy ez is arra az időszakra tehető, amikor az özönvíz vizei emelkedtek, de később, mint az előző példában vizsgált kőzet. A nyíl szerinti helyzete azt mutatja, hogy ez akkor lehetett, amikor a vízszint már majdnem tetőzött, talán csak egy hónappal előtte. Vagyis ez a kövület körülbelül négy hónappal az özönvíz kezdete után keletkezhetett, és szintén körülbelül 4500 éves lehet.
Ha bibliai perspektívából vizsgálod világodat, egy teljesen új világ fog megnyílni előtted: az érthető és követhető földtörténet.
A „25 millió éves vulkán” az oligocén korban keresendő, amely a fanerozoikum főidő kainozoikum idő harmadidőszak paleogén időszakának egyik kora. Láthatjuk, hogy a jobb oldalon lévő bibliai idősík szerint ez megegyezik azzal a 220 napos időszakkal – vagyis körülbelül 7 hónappal –, amikor az özönvíz vizei visszahúzódtak. Ekkor emelkedtek ki a kontinensek, ami pedig azt eredményezte, hogy a vizek a szárazföldről az egyre kiterjedő óceánokba ömlöttek. Néhány hónapig tarthatott ez a folyamat, amíg a vizek elérték a mostani szintet. Tehát mintegy 8 hónappal az özönvíz kezdete utáni lehet ez a vulkán, vagy akár még fiatalabb, mindenesetre megközelítőleg ez is 4500 éves, pont úgy, mint a fentebb említett 800 millió éves és százegynéhány millió éves leletek. Nem érdekes?
Új szemlélet
A földtani átszámító táblázat egy praktikus segédeszköz ahhoz, hogy az általánosan elismert, de valójában nagyon vitatható evolúciós korokat át tudjuk „váltani”, és beilleszthessük őket a bibliai, hiteles történelmi időszalagra. Nagyon könnyű használni, de tudatában kell lennünk, hogy az adott becslések csak megközelítőek! Van néhány bizonytalan terület, amiket a lent található külön szövegdobozban vitatunk meg.
Olvastam egy hölgytől, hogy lementette ezt a táblázatot a telefonjára. Egy-egy geológiai vagy domborzati cikk olvasása, vagy ilyen témájú tévéműsorok nézése közben most már megnyitja és megnézi a telefonon a táblázatot. Így nyilatkozott: „Sokkal nagyobb élvezetet ad egy-egy ilyen cikk vagy műsor, amióta átlátom, hogyan alakította és formálta csodálatos Földünket Isten óriási ereje ilyenné, amilyennek mi most látjuk.”
Amikor már átlátod, hogy egy természeti forma hogyan illeszkedik a bibliai történelembe, azokról a folyamatokról is elkezdesz majd elmélkedni, amelyeknek szerepe volt a létrehozásában. A földfelszín közelében fellelhető legtöbb kőzetréteg az özönvíz idején rakódott le. Ha a dolgokat ebből a perspektívából nézed, akkor megváltozik a szemléletmódod! Micsoda léptékváltás! A két világot ezer szorzós nagyságrendi különbség választja el egymástól! Ez az új perspektíva abban is segít, hogy felismerd a Biblia hitelességét és fontosságát, és olyan szemlélettel is olvasd, ami segít a saját helyedet és küldetésedet is megtalálni ebben a teremtett világban.
Hivatkozások és megjegyzések
1. Az uniformisták úgy határozták meg a földtani korokat, mintha a Bibliában leírt özönvíz soha nem történt volna meg, vagyis a múltban és a jelenben minden geológiai folyamat egyformán zajlana.
2. Ha elolvasod honlapunkon a kormeghatározás problematikájával foglalkozó Hány éves? című cikket (firemedia.hu/kormeghatarozas), te is megérted, miért zárhatjuk ki a sokmillió év gondolatát. Angolul olvasóknak ajánljuk még a The Deep Time Deception című angol könyvet (creation.com/deep-time)
3. A creation.com oldalra feltöltött cikkhez érkezett hozzászólás.
Bizonytalan területek
A földtani átszámító táblázat egy olyan eszköz, amely segít megfeleltetni az evolúciós korokat a bibliai történelemmel. Szeretem egy épületről készült skicchez hasonlítani, ami nem egy pontos, építészeti tervrajz, de egyértelműen felismerhető rajta, hogy mit ábrázol. Azonban fontos tudnunk, hogy a táblázatban vannak bizonytalan területek. Ezért vannak átfedésben a bibliai nyilak az ábra tetején, illetve ez a magyarázata az özönvíz vizének emelkedését jelző zöld nyíl alatti szaggatott szakaszoknak.
A földtörténeti korok
A bizonytalanság legfőbb oka az, hogy a földtani kőzetrétegek egymásra épülése nem azonos a bibliai történelmi leírás sorrendjével. Ugyanis az uniformista geológusok a rétegoszlopon belül úgy határozták meg a kőzetek sorrendjét, mintha soha nem lett volna özönvíz. Pedig a kőzetek értelmezéséhez olyan fontos mozzanatokat kell alapul vennünk, amelyek a bibliai történelmi leírásban szerepelnek: olyan eseményeket, mint például a teremtés és az özönvíz.
Ha a bibliai események ismeretében vizsgáljuk a földfelszínt, felfedezzük, hogy a rétegoszlop az özönvíz eseményeinek sorrendiségét mutatja.1 Viszont sok kivétel és sok bizonytalanság is van. Ahogyan a földtani átszámító táblázaton is jól látszik, a legtöbb kőzet a prekambrium, az óidő és a középidő szakaszaiban formálódott – amikor az özönvíz vize emelkedett a Földön. Ezen kőzetrétegek igen nagyfokú változatosságot mutatnak mind mélységüket, mind elterjedésüket tekintve. Az özönvíz második szakaszában, amikor a kontinensek kiemelkedtek és ezzel párhuzamosan a vizek visszahúzódtak, a kontinenseken erőteljes erózió ment végbe. A visszahúzódó víz nyomán a hordalék lerakódott a kontinensek szélén. A szárazföldön is előfordult helyenként lerakódás, de csak az említett időszakok jóval későbbi szakaszában, amikor a legtöbb víz már elvonult.
Sajnos az uniformista geológusok nem számolnak a kontinensekről visszahúzódó vizek által okozott hatással. Ebből következően nem simul bele pontosan a bibliai történelembe az, ahogyan ők meghatározzák a kőzetrétegek sorrendjét. Ez különösen érvényes azokra a rétegekre, amelyeket az újidőbe helyeztek. Akkor tűnik fel igazán ez a zavaros helyzet, ha mindezt a Biblia szemüvegén keresztül nézzük. Mert némelyek akkor alakultak, amikor a vizek áradtak, mások akkor, amikor a vizek már visszafelé húzódtak, és megint mások az özönvíz után.
A teremtés jelentősége
Egy másik bizonytalan terület a földtani átszámító táblázat alsó része, a prekambrium, ahol az emelkedő vizeket jelölő zöld nyíl szaggatott vonalként szerepel. A teremtés hetében (lásd Mózes első könyve /Teremtés könyve/ 1. rész) formálódott kőzeteket az ősidő és az előidő korai szakaszába sorolná néhány olyan geológus, aki hisz a teremtésben. Viszont ezeknek a kőzeteknek sok olyan geológiai jellegzetessége van, amely nem egyezik meg ezzel a látással. Ilyenek például a több kilométer vastagon lerakódott hatalmas vulkanikus rétegek, amelyek óriási területeket takarnak; illetve a gigantikus aszteroida-becsapódások is. A katasztrofikus történésekkel együtt járó kénes füst, savas folyadékok, lávafolyamok, magmalerakódás, porfelhők és hamulerakódások mind-mind szennyezték volna a szárazföldet, a vizeket és a légkört. Szerintem ezek nem férnek bele az eredeti édeni „igen jó” állapotba, amiről a Bibliában olvasunk (Teremtés könyve 1:31), ezért én a földtani átszámító táblázat ezen területeit az özönvíz kezdeti szakaszára teszem.
Időszámításbeli különbségek
Azért vannak még különbségek az uniformista rétegoszlop és a bibliai özönvíz idővonala között, mert az özönvíz folyamatai nem egyformán és nem egy időben voltak kihatással a kontinens minden területére. Például, miután a vizek beborították az egész Földet, majd a víz elkezdett apadni, különböző domborzati elemek más-más időpontban bukkanhattak elő a vízből. A magasabb területek magas részei emelkedtek ki először, a tengerparti területek alacsonyabb részei pedig utoljára. Ebből következik, hogy amikor az özönvíz visszahúzódása kezdődött, nyilvánvaló, hogy a vizek visszahúzódása a bolygó különböző területein más és más időpontban eredményezett azonos természetformáló munkát.
Hivatkozás
1. Oard, M.J., The geological column is a general Flood order with many exceptions, J. Creation 24(2):78–82, 2010;
creation.com/geologic-order.
