Ezt a cikket az angol Creation 44(1) számából fordítottuk.
Hasonló cikkekért rendelj a magazinokból!
Kőkor, bronzkor és vaskor
A régészek a különböző „korszakokra” való felosztást szorgalmazzák. Ez több okból is csak zavart idéz elő a laikusok körében. Először is azért, mert a hosszú időperiódusok elképzelését erősíti meg. Elvégre is egy „korszak” bizonyára nem csak pár évtizedig tart… Másrészt, a régészet időszakokra való felosztása azt sugallja, hogy ezek világszerte ugyanakkor kezdődtek és ugyanakkor értek véget, pedig ez egyáltalán nem így van.
A kőkorszakra sokan csak legyintenek egyet, meseként könyvelik el. Az evolucionista gondolkodásmód szerint az ember évmilliók során, lassan fejlődött ki a majmokból, és mivel nem volt elég intelligens, csak durva kőszerszámok készítésére volt képes. Viszont, ha jól megfigyeljük ezeket a kőeszközöket, egyértelmű, hogy kifinomult technikával munkálták meg azokat. A nyilak és a dárdák pedig arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a készítőik jól értették az aerodinamika törvényeit. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért tartott volna olyan sokáig, hogy túllépjenek az egyszerű kőszerszámok készítésén, holott a régi csontokban talált DNS tulajdonképpen megegyezik a mai emberével.
A kőkor1 a Közel-Keleten csak nagyon rövid ideig tartott, az özönvíz után néhány évtizedig, maximum egy évszázadig, és a kőrézkor (kalkolitikum) vagy rézkor követte. A bábeli szétszóratás központjától messzebbre elhelyezkedő területeken viszont hosszabban eltartott. Az ősi tudás egy része kiveszhetett a különböző kultúrákból a vándorlások során. Az is megállapítható, hogy az ipari fejlődés a lakosság számarányának függvényében gyorsul2. A kereskedelmi hálózatok, az írásbeliség és a civilizáció minden más alkotója a sokirányú fejlődés biztosítékai. Így tovább maradtak alacsonyabb technológiai szinten azok, akik a legmesszebbre vándoroltak Bábeltől.
Fontos leszögezni, hogy a régészeti korok nem millió évekkel ezelőtt voltak.
Spártai bronz sisak (halk24 © 123rf.com)
Ha a bibliai idősíkot követjük, azt látjuk, hogy az izraeliták a bronzkorban hagyták el Egyiptomot. Aki ismeri Görögország történelmét, gyakorlatilag a bronzkort is ismeri. Ez adja meg a keretet a mükénéi civilizációnak és a – részben mitológiai – trójai háborúknak A legtöbb közismert esemény azonban később, a klasszikus ókorban történt: az Athén és Spárta közötti peloponnészoszi háborúk; a thermopülai csata (ami a közelben járó hatalmas perzsa sereg késése következtében 300 spártai életét követelte); Arisztotelész, Platón és Szókratész élete… Mindezen események már a vaskorban történtek.
A bronz használata általánosan elterjedt volt a bronzkor után is. A görög városállamok civil katonái, a spártai „hopliták” fegyverzete is ebből készült. A klasszikus ókor több eseménye akkor történt, amikor Dávid király uralkodott, aki a vaskorban élt (Kr. e. 1000 körül; lásd: Sámuel első könyve 13:19-23), sőt Eszter királynéval egy időben is. Az ő férje [Ahasvérus / I. Xerxész perzsa uralkodó – a kiadó] támadta meg Görögországot – ennek részletei máig a köztudat része.
Középkori bronz sisak (serhiibobyk © 123rf.com)
Ha az Egyiptomból való kivonulás a bronzkorban történt, a vaskor pedig már bőven „zajlott”, mire Dávid király uralkodása elkezdődött, ezeknek a koroknak mindössze néhány évszázadba kellett összesűrűsödnie! Csak egy példa: az Egyiptomból való kivonulás és Dávid fiának, Salamonnak az idejében lezajlott templomépítés között csak 480 év telt el (Királyok első könyve 6:1). A régészek tisztában vannak ezzel! Az átlagember azonban nincs!
A régészeti korok meghatározásának másik problémája az, hogy más-más helyszínen más-más kor zajlik éppen. Nem beszélhetünk tehát a Földre kiterjedő, globális vaskorról! A régészeti korok sémája az ókori Közel-Keletre lett kidolgozva, ahol ugye Izrael is fekszik, és nem alkalmazható egyformán a Föld minden pontján! Bizonyos helyeken kimaradtak egyes korszakok: fejlettebb civilizációkkal álltak kereskedelmi kapcsolatban, vagy éppen azért, mert elnyomás alatt voltak.
Ezért nem mondhatjuk, hogy ez a „vaskori” Kínából származik, ez pedig a „vaskori” Izraelből. Elfogadott nézet, hogy a civilizációk lépcsőzetesen fejlődnek: kezdetben csak rezet, majd bronzot és aztán vasat használtak, de ez nem jelenti azt, hogy a világ különféle civilizációi egyszerre léptek volna a következő szintre. Így lehetséges az, hogy az egyik helyen még tart a bronzkor, a másikon pedig már elkezdődött a vaskor. Gondoljunk csak bele: bár már az űrkorszakban élünk, a Föld egyes részein még ma is tart a kőkori kultúra!
Egy civilizációra jellemző régészeti kor nincsen összefüggésben az intelligenciával. Amikor az európaiak Amerikába vándorlása megkezdődött, a behurcolt betegségek – például a himlő – megtizedelték az őslakosok számát. Mire létrejöttek jelentős európai települések, a járványok az eredeti lakosság mintegy 90%-át elpusztították. Bármely kultúra hatalmas veszteségeket szenved a tudás, a kereskedelem, az ipar és a civilizáció területén, ha ekkora csapás éri.
Bár már az űrkorszakban élünk, a Föld egyes részein még ma is tart a kőkori kultúra
Vannak olyan helyek a világon, ahová nem jutottak el a fejlett technológiák. Különböző okai lehetnek ennek: kereskedelmi útvonalak hiánya; ipari erőforrások hiánya; a tudomány fejlődését elősegítő társadalmi hozzáállás, előfeltételezések és viselkedéskultúra hiánya; illetve olyan betegségek, mint például a malária. Ám tévedés azt hinni, hogy egy technológiailag kevésbé fejlett kultúrában élő egyének intelligenciája alacsonyabb lenne! A felsőbbrendűség tudata a bűnbeesett ember természetéből fakad. Valójában az emberi intelligencia mindenhol egyforma3, viszont az értelem, a tudás és a technológia nagyon is különböző fogalmak!
A régészeti korok fogalmának használata egy hatalmas tévedés, ami a hiteles bibliai történelem figyelmen kívül hagyásán alapul. A Biblia ugyanis ír az özönvíz előtti bronz- és vaskor mesteremberéről, Túbalkainról, aki Lámek és Cillá fia volt. Le van írva kerek perec, hogy Túbalkain „mindenféle réz- és vasszerszám kovácsmestere” volt (Teremtés könyve /Mózes első könyve/ 4:22).
Hivatkozások és megjegyzések:
1. Az egyes régészeti korok több részre oszthatók. A kőkor kifejezés a paleolitikum szó magyar megfelelője. A görög palaios és lithos szavakból áll, szó szerinti jelentése: régi kő. A mezolitikum, neolitikum, epipaleotikum stb. kifejezések ebből származnak. A rézkor, a bronzkor és a vaskor szintén alegységekre bontható.
2. A technológiai veszteségnek nagyobb a valószínűsége kisebb vándorló csoportok esetében, lásd Wieland, C., Culture clash, Creation 17(3):42–44, 1995; creation.com/culture-clash.
3. Carter, R., A troubling thesis—Nicholas Wade pushes an old view of the origin of races. A review of A
Troublesome Inheritance: Genes, Race and Human History by Nicholas Wade, J. Creation 28(3):26–30, 2014; creation.com/nicholas-wade-review.
4. Az arzén egy régi ötvözőelem volt, amelynél az ón sokkal jobb és kevésbé mérgező. A bronz is tartalmazhat mangánt, alumíniumot, nikkelt, foszfort, szilíciumot vagy cinket. Régebben a sárgaréz kifejezést használták a réz-cink ötvözetre.
Fordította: Bijl Izabella
Lektorálták: Dr. Nagy László és Királyné Lilla
