Mit kezdjünk a bibliai „fajta” kifejezéssel?

Ha a bibliai történetekre gondolunk, talán Noé bárkája az egyik, amelyről már mindenki hallott. Kicsik, nagyok, felnőttek, öregek egyaránt tudják, hogy Noénak volt egy bárkája, amin az összes állat átvészelte azt a 40 napi esőt. Vagy nem csak 40? És nem is olyan icipici hajó volt, amiről a zsiráf nyaka kilóg? És valójában mennyi állat lehetett rajta?

Azt pontosan tudjuk a Bibliából, hogy a szárazföldi állatokból kettőt-kettőt kellett a bárkába vinni, illetve a tiszta állatokból és az égi madarakból hetet-hetet.¹ Ha összeszámolnánk a ma élő összes állatfajt, valami óriási számot kapnánk. A biológiai rendszertani besorolás szerint olyan sok állatfaj létezik, hogy szinte lehetetlen elképzelni, hogy annyi féle állatból kettő-kettő (vagy éppen hét-hét) elférhetett volna a bárkán – még akkor is, ha tudjuk, hogy a bárka egy óriási építmény volt –. Tudjuk, hogy a fajokon belül még további sokféle fajta állat lehet. Ez azt jelenti, hogy ha minden fajta állatból küldött Isten a bárkába, az még annál is sokkal több, mintha minden fajból vitt volna föl. Ezért fontos megérteni, hogy a bibliai „fajta” szó használata egyáltalán nem azonos a mai biológiai rendszertani szóhasználattal.

Már a teremtéskor olvasunk arról, hogy „különféle fajta földi állatokat teremtett Isten” (Teremtés könyve 1:25). Az itt használt „fajta” kifejezés nem ugyanaz, mint a biológiai fajta kategória. Valójában, amikor a Bibliát írták, sőt még az első magyar bibliafordítás idején sem létezett a Linné féle, most is használatos rendszertani besorolás. De akkor mit is értsünk a fajta szó alatt?

Dr. Cserháti Mátyás segít a bizonytalanság feloldásában: „… fontos, hogy Isten nem a Linné által meghatározott, és kettős latin névvel (pl. Gallus domesticus – házityúk) rendelkező fajokat teremtette meg. A bibliai teremtett típusok nagyobbak lehettek a mai biológiai fajoknál. A teremtett típusokat a héber „bara“ (teremteni) és „min“ (faj, nem) szavak összevonásával baraminnak nevezik. Egy ilyen teremtett típus megfelelhet egy biológiai nemzetségnek, családnak vagy akár rendnek is. A teremtett típusokra példa lehet a macskafélék, lófélék, illetve galambfélék csoportja (érdekességképpen maga Darwin is azt állította, hogy az összes galambfajta egyetlen ősi galambfajtától származik).”² Az angol nyelvben erre a kind szót használják. A Creation Projekt keretében mi is a típus szót használjuk a kind szó magyar megfelelőjeként.

A bárkán egy pár – ma pedig rengeteg fajta, faj, nem, nemzetség, alcsalád.

Nézzünk egy konkrét példát arra, hogy ma a tülkösszarvúak családján belül milyen sokféle alcsaládba, nemzetségbe, nembe, fajba és fajtába tartozó állat színes sokasága népesíti be a földet. Ők tulajdonképpen mindannyian egy tülkösszarvú apától és anyától származnak – attól a pártól, akik a bárkán utaztak.

Tanító néniként tudom, hogy a hétköznapi példák és vizuális segédeszközök segítenek a megértésben. Ezért készítettem egy ábrát, aminek segítségével bemutatom a gyerekeknek az osztályomba járó egyik kislány, Marika kisbárányának a családját. Elmondom a gyerekeknek, hogyan is kell értelmezni azt, hogy Isten különböző típusú állatokat teremtett, amikből kettőt-kettőt (illetve bizonyos esetekben hetet) kellett a bárkába vinni.

Bari egy gyönyörű, magyar racka juh. Fiatal, jó mozgású jerke (nőstény), hosszú, hullámos gyapja van és 30 cm-es csavart szarva. Rokonságában vannak gyimesi racka juhok, merinói juhok, de még akár afrikai zsírfarkú juh is. Nagyszüleiről és távolabbi felmenőiről nem maradtak fent feljegyzések, de nyilvánvalóan ők is a tülkösszarvúak családjából származnak.

Játsszunk időutazást! Élt az özönvíz idején egy szép tülkösszarvú ifjú pár. Isten őket választotta ki arra, hogy megmeneküljenek a bárkában. (Mivel a juhok tiszta állatok, és azokból nem két, hanem hét példányt vitt Noé a bárkába, így másik öt tülkösszarvú is megmenekült az özönvíz elől, de ők áldozati bárányok lettek). Az összes többi tülkösszarvú bizony mind elpusztult. Az özönvíz utáni új világban ez a pár alapította meg a tülkösszarvúak családját, amit ma már olyan sok – az ábrán látható – alcsalád, nemzetség, nem, faj és fajta színesít. Marika cuki magyar rackája, Bari is az ő leszármazottjuk. Nemrégiben akadt meg rajta egy kos szeme. Fiatal férje, Báró, egy cigája. Hamarosan megszülető kicsinyeik is a bárkán megmenekült két tülkösszarvú leszármazottai.

Egész mesekönyvet megtölthetnének azon állatok történetei, akik Bari és Báró őseivel a bárkán éltek több, mint egy évig³, és így a ma élő rengeteg állatfaj ősei lettek.

Egy szuper négyes – Don Batten, Ken Ham, Jonathan Sarfati és Carl Wieland – létrehozott egy szuper könyvet szuper kérdésekre adott szuper válaszokkal. A Kérdések a kezdethez³ könyv 13. fejezete azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan férhetett el az a sokféle állat Noé bárkáján. Ha kíváncsivá tettelek, és szeretnél többet tudni a témában, szerezd be a könyvet – kikölcsönözheted a helyi könyvtárból, vagy megvásárolhatod egy könyvesboltban! ITT találsz bővebb információt róla.

KIRÁLYNÉ FICSOR LILLA

Baján az Eötvös József Főiskolán szerzett angol műveltségi területtel kiegészített tanítói, majd könyvtáros diplomát. Sok éves tapasztalata van az oktatás területén. Évtizedek óta fordít keresztény gyerekirodalmat. Az Örömhír Alapítvány munkatársa, egyben a Creation Magazin olvasószerkesztője. Férjével és 4 gyermekével Orgoványon él.