Valóban megtörtént

A bibliai özönvíz-történet mellett szóló egyik Biblián kívüli bizonyíték a néprajz területéről származik. Sir James Frazer (1854-1941), néprajzkutatóként, világszerte 138 olyan népi elbeszéléssel találkozott, amelyek nagymértékben hasonlítanak a bibliai özönvíz történetére. Kutatásánák értékét növeli, hogy Frazert nézetei miatt részrehajlással igazán nem lehet vádolni.

A különböző népek özönvíz elbeszélései tartalmaznak közös elemeket:

• Az isten vagy istenek özönvizet bocsátanak az emberekre.
• Az emberek viselkedése miatti büntetésként.
• Az embereket előre figyelmeztetik.
• Egy férfi és fiai, és azoknak feleségei megmenekülnek.
• Az emberek legtöbbször állatokat, vagy más értéket visznek magukkal.
• Az özönvíz mindent elborít, a pusztulás teljes.
• A végén a vizek leapadnak, és a túlélők madarakat küldenek ki.
• A túlélők egy hegyen vagy szigeten maradnak, és áldozatot mutatnak be.

A kínai írás

A kínai írás legrégebbi (kb. 4.000-4.200 éves) változata összetett jelekből áll. A betű rajz egyfajta történetet közvetít az olvasó felé. Az egyik ilyen jel a „csónak” (lásd az ábrát). Ez az összetett írásjel több kisebb jelből áll össze: jármű + nyolc + ember. Magyarul: a csónak, mint (vízi) jármű, nyolc embert szállít. Miért éppen nyolc ember szerepel itt? Az írásjelek eredetének korában, Noé bárkáján éppen nyolc ember menekült meg az özönvíz elől.

Gilgames-eposz (sumer-akkád mitológiai eposz)

Ea, a vizek megtartója és az emberiség őrzője figyelmeztette Utnapishtimet: az istenek azt tervezik, hogy a földet özönvízzel elpusztítják. Ea megmondta Utnapishtimnek, hogy bontsa le a házát, készítsen belőle hajót, és abba vigye be minden élőlény magját. A hajó minden oldala 40 méteres, tehát kocka alakú, és összesen hét emelet magas. Az özönvíz ijesztő és borzalmas volt. Utnapishtim megfigyelte, hogy a vihar istene a napot éjszakára változtatta, és a földet úgy törte össze, mint egy poharat. Amikor az eső elállt, Utnapishtim még egyszer kinézett a föld arcára, és minden csendes volt. Az emberek visszaváltoztak agyaggá. A tenger felszíne olyan sima volt, akár egy lapostető. Utnapishtim egy galambot engedett el, hogy pihenőhelyet találjon magának, de az visszajött; utána pedig egy fecskét, ugyanazzal az eredménnyel. A végén egy varjút engedett el, de az nem jött vissza. A hajó egy hegyoldalon ért földet, ahol Utnapishtim áldozatot mutatott be.

Ősi skandináv forrás

Fenrir, a hatalmas farkas megrázta magát, és ennek következtében az egész föld megrázkódott. Yggdrasil, a hatalmas égerfa a gyökereitől a legmagasabb ágakig megrázódott. A hegyek összeomlottak, vagy felhasadtak. Az emberek menekültek házaikból, és az egész emberi nem eltűnt a föld felszínéről. A föld maga is elveszítette az alakját. Még a csillagok is leestek az égről, és beleestek a hatalmas nagy űrbe. Lángok törtek elő a kövekben lévő repedésekből, és mindenütt hallatszott a gőz hangja. Minden élő, minden növény elpusztult. A folyók és a tengerek túláradtak medreikben, a hullámok összecsaptak más hullámokkal. Lassan felemelkedtek, felforrósodtak és mindent beborítottak. A föld lesüllyedt a tenger alá. De később a föld lassan újra emelkedni kezdett. A hegyek is újra kiemelkedtek és az emberek is újra megjelentek.

Valóban megtörtént

A világ különböző tájain fellelhető özönvíz-legendák összhangját a bibliaival azzal magyarázhatjuk, hogy valóban történt ilyen esemény. A bárkában fennmaradt nyolc ember leszármazottaiból kialakult az új emberiség, amelyik Bábel után népekre szakadt, és a különböző népcsoportok megőrizték az ősi katasztrófa emlékét. Ugyanakkor ezek a legendák kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól, mivel a különféle népek mást emeltek ki az eredeti elbeszélésből.

A világ különböző tájain fellelhető özönvíz-legendák összhangját a bibliaival azzal magyarázhatjuk, hogy valóban történt ilyen esemény.

A világméretű özönvíz után Isten megígérte: „Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására.” (1Móz 9,11). Ha helyi özönvízről lett volna csupán szó, akkor Isten igérete nem lenne igaz, hiszen az elmúlt 4.500 évben számtalan hatalmas áradás történt. A legendák nagy száma, és az egész földön való elterjedtsége (Európa, Afrika, Ázsia, Ausztrália, Amerika) is azt támasztja alá, hogy nem egy helyi, lokális vízáradatról van szó. Érdekesség, hogy a Funk és Wagnell folklorisztikai szótár szerint az özönvíz meghatározása olyan világméretű vízi katasztrófát jelent, ami elsöpörte a világ lakosságát.

A számos népi özönvíz-elbeszéléssel összehasonlítva azonban, a Biblia adja a leginkább valósághű leírást. Például, csak a Bibliában található bárkának volt olyan mérete és stabilitása, amivel túl lehetett élni a világméretű özönvizet, a Gilgames-eposzban szereplő kocka alakú hajóval nem. Már csak emiatt sem lehet a bibliai elbeszélés őse a Gilgames-eposz, ahogyan azt egyes liberális gondolkodók tanítják. Az egész özönvíz történet szervesen illeszkedik a teljes Szentírásba, számos helyen találunk rá kereszthivatkozásokat (Jézusnál és Péternél), mint valódi történeti eseményre.

Bár a fentiek alátámasztják, hogy a Bibliában található az özönvíz hiteles leírása, a legfontosabb érvet a Szentírás tekintélye és tévedhetetlensége jelenti. Elsősorban azért fogadjuk el a világméretű özönvíz tényét, mert maga Isten az, aki beszámol róla.

Hatalmas hajó

Sokan úgy gondolhatják, hogy Noé bárkája aprócska hajó volt, amiben az állatok el sem férhettek, és ami a legkisebb hullám hatására is egyből felborult volna. Ez azonban nem így van. A bibliai leírásból azt látjuk, hogy a bárka 300 könyök hosszú, 50 könyök széles, 30 könyök magas volt (1Móz 6,15). Vagyis 135×22,5×13,5 méter. Ez megfelel mintegy száz tehervagon befogadó képességének, vagy egy focipályányi alapterületnek.

Mérnöki számítások alapján egy ilyen alakú hajó rendkívül stabilan úszhatott a vizeken. Athenaeus részletesen ismerteti a Ptolemaios Philopator (Kr.e. 244-205) által építtetett hadihajót, ami 420 láb hosszú, 57 láb széles és 72 láb magas volt. A hajó nagysága megközelíti Noé bárkájának méretét. Kutatók kiszámították azt is, hogy a bárka méretei és arányai optimálisak voltak egy hatalmas özönvíz túléléséhez. A bárka még azt is kibírta volna, ha a hatalmas hullámok 60° szögben megdöntik a hajótestet. A bárkába bőven beférhettek az állatok, továbbá a szükséges takarmány és ivóvíz is. A bibliai teremtett típus fogalma (héber min) sokkal tágabb, mint a mai, tudományos kettős nevezéktan által meghatározott fajnevek (1Móz 1,21). Ilyen típusok például a kutya-, a macskavagy a lófélék. Egyes teremtéstudományos számítások alapján a teremtett típusok száma hozzávetőlegesen 8.000 lehetett. Tehát nem milliónyi állatot kellett elhelyezni a bárkában, mindössze 20.000-30.000 példányt. A nagyobb állatokból (dinoszauruszok) sem kifejlett egyedeket kellett felvinni, hanem elég volt fiatalabb példányokat megmenteni. Az állatokat Isten természetfeletti úton vezette oda a bárkához. Az özönvíz alatt valószínűsíthető, hogy sok állat egyfajta, a téli álomhoz hasonló (hibernációs nyugalmi) állapotba kerülhetett, ami lényegesen megkönnyítette Noé és családja számára az állatok gondozását.

Összefoglalás

Természetesen nem attól függ a bibliai özönvíztörténetbe vetett hitünk, hogy milyen népi legendák léteznek róla. Isten tettei önmagukért beszélnek, és éppen ezért a teremtett világ és az ember ezekről tesznek bizonyságot (Jn 20,31). Mégis érdekes megfigyelni, hogy milyen módon őrződött meg Isten haragjának és ítéletének motívuma az egyes népek elbeszélései között, miközben azok Bábel után a mai formáikra alakultak.

Láthatjuk, hogy nincs miért kételkednünk abban, hogy Isten igazságot mond, amikor az özönvíz történetét elénk tárja. Ezzel szemben sajnos sokan vannak, akik tudatosan nem akarják elfogadni a világméretű özönvíz tényét, ahogyan azt már Péter is megírta levelében. (2Pt 2,3-7) A világméretű katasztrófa emlékét a Noétól és családjától származó népcsoportok jelentős része megőrizte népi elbeszéléseiben. A bárka hatalmas és valóságos hajóként pontosan megfelelő volt a túléléshez. Az özönvíz Isten jogos haragjának és ítéletének a megnyilvánulása volt. Számunkra fontos tanulság, hogy a szent Isten, aki egykor víz által pusztította el a bűnös világot, legközelebb tűz által teszi meg ugyanezt. Az özönvízkor a benne hívőket Isten megmentette a bárka fedélzetén. Hála az Úrnak, hogy a következő ítélet elől is kész a szabadulás, és bárki megmenekülhet, aki a Jézus Krisztus által szerzett bűnbocsánatot elfogadja. A tüzes ítéletből csak Jézus menthet meg.

Cserháti Mátyás