Ezt a cikket az angol Creation 43(4) számából fordítottuk.
Hasonló cikkekért rendelj a magazinokból!

Újszülött diákok

HOGYAN tanulunk? A válasz egyszerű, mégis sokatmondó: „Rácsodálkozás nélkül nincs tanulás. Úgy tűnik, hogy ez az alapszabály mostanra már mindenfajta szervezetben igazolást nyert – még a kisgyerekekre is igaz.” Stanislas Dehaene vezető francia kognitív idegtudós írja ezt a How We Learn: The New Science of Education and the Brain1 című, érdekfeszítő, új könyvében. Más szóval, az ember akkor tanul igazán, amikor valami újat, mást, váratlant tapasztal. Ha azt mondom, hogy 1 + 1 = 2, még semmit sem tudsz meg rólam. Azonban, ha azt állítom, hogy 2 + 2 = 5, akkor rájössz, hogy a számtantudásom reménytelen, és megkérdőjelezed a műveltségemet!

A tanulás számos haszonnal jár. Az iskoláztatás különböző keretek között történhet, és ha korai életkorban történik, hozzájárul az évekkel későbbi jobb eredményekhez. Ez a fejlődés számos területen jelentkezik: „az alacsonyabb bűnözési rátától kezdve a magasabb IQ-n és jövedelmen át a jobb egészségi állapotig” – mondja Dehaene. A tanulás azonban még annál is korábbi életkorban kezdődik, mint ahogyan azt sokan gondolnák.

Elképesztő tanulási képességek

Tudtad, hogy „az újszülöttek már születésükkor meg tudják különböztetni a világ összes nyelvében a legtöbb magán- és mássalhangzót”? Ráadásul „már a csecsemők is szívesebben hallgatják az anyanyelvüket, mint egy idegen nyelvet – ez egy igazán rendkívüli felfedezés, amely arra utal, hogy a nyelvtanulás már a méhen belül elkezdődik”. Minden baba egy „pelenkás Sherlock Holmes” – nem tiszta lappal indul (tabula rasa állapotban), hanem a csecsemő agya készen áll arra, hogy a világot vizsgálja és interakcióba lépjen vele.

A naponkénti esti mesék erősítik a gyermekek agyának nyelvi áramköreit, és lehetővé teszik számukra, hogy nagyobb korukban „megértsék a szövegeket, és összetett gondolatokat fogalmazzanak meg”. Egy 2 éves kislány édesapjaként ez kihívás számomra, és arra késztet, hogy tegyek meg érte már most minden tőlem telhetőt.

Továbbá, miközben egy másik nyelv elsajátítása felnőttként semmiképpen sem könnyű, a kisgyermekek számára ez automatikus – feltéve, hogy beszélnek hozzájuk. Egy idegen nyelv hangjainak elsajátítási képessége már 12 hónaposan sokkal gyengébb, mint néhány hónapos korban. A hosszútávú folyékony beszédkészség egy idegen nyelv esetében azt is megköveteli, hogy a gyermek minél korábban olyan helyzetekbe kerüljön, ahol használnia kell az adott nyelvet, és hogy ez egészen a serdülőkorig folytatódjon, különben könnyen elfelejtődik. A nyelvtantanulási „ajtó” serdülőkor körül kezd bezárulni.

Ha négyéves kor alatti bevándorló érkezik más nyelvű országba, az adott ország nyelvét alig észrevehető akcentussal sajátítja el. Azonban az akcentus kialakulásának valószínűsége és mértéke jelentősen megnő, ha a bevándorlás serdülőkorban vagy később történt. Továbbá, a kétnyelvű környezetben való nevelkedés „jobb lehetőségeket teremt a nyelv feldolgozásához és egy harmadik vagy negyedik nyelv elsajátításához.”.

Dehaene azt is megjegyzi, hogy „a gyermek szókincse három-négyéves korban közvetlenül függ az első években mennyit beszéltek a gyermekekhez. A passzív kitettség (vagyis hogy beszélnek hozzá) az nem elegendő: feltétlenül szükséges az aktív, kétszemélyes kommunikáció”. Ez nyilvánvalónak tűnhet, sajnos mégis sokan „lepisszentik” a gyereket, hogy hallgasson, és így megfosztják attól az óriási fejlődési lehetőségtől, amit egyébként már kisgyermekkorban átélhetne a beszélgetések által. Ez sajnos keresztény körökben is előfordul. Pedig amikor éneklünk a kislányunknak, vagy Bibliaverseket mondunk neki, lesi a szánkat, és százszor is újra akarja hallani. Nyitott a kommunikációra, ezért éljünk ezzel a lehetőséggel!

Evolúciós múlt?

Az újszülöttek már születésükkor meg tudják különböztetni a világ összes nyelvében a legtöbb magán- és mássalhangzót

Hogyan alakult ki, hogy a gyermekek már születésükkor fel vannak készülve a nyelvre, sőt, bármilyen nyelvre? Úgy tűnik, legalábbis Stanislas Dehaene azt állítja, hogy „a születő agy már jelentős tudással rendelkezik, amelyet hosszú evolúciós múltjából hozott”. Így folytatja: „Kifürkészhetetlen bölcsesség örökösei vagyunk. A próbálkozások, tévedések és azok kiigazítása is alakít minket – ez a darwinizmus egyik elve. Ilyen módon az előttünk járó nemzedékek tudása is beépült a génállományunkba”. Figyelemreméltó, hogy mennyi mindent az evolúció érdemének tekintenek. Azonban a tudás (például információk) nem egy kézzelfogható dolog, nem az anyag tulajdonsága. Még ha anyagban tárolt is az információ, az akkor sem anyagi valóság, és minden megfigyelés azt erősíti, hogy csakis valamely intelligens forrásból származhat. Intelligens-e az evolúció abban az értelemben, hogy információt tárol a jövő céljaira? Van előrelátása? Egyértelműen nem, ahogy azt maguk az evolucionisták is gyakran állítják.

Dehaene továbbá azt mondja, hogy ez nem csak a nyelvre vonatkozik: „kimutatható, hogy az egyenlőség, a negatív számok, a törtek … mindezek a fogalmak olyan mennyiségek ábrázolásában gyökereznek, amelyek evolúciós örökségünk részei”.

Belső ellentmondás

Bár elismerjük Dehaene tekintélyét az emberi megismerés területén, ez a fajta evolúciós, meggyőzőnek ható, de felületes érvelés méltatlan egy ilyen kiváló tudóshoz. Gondolj bele, hogy a fogantatás pillanatában még nem is létezik az agy. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulási képesség és mindenféle egyéb tudás a genomon keresztül kerül valamilyen módon a kialakulóban lévő emberi agyba (a genom a szülőktől örökölt, DNS-ben tárolt információ). Nyilvánvaló, hogy a mindentudó Teremtő az első emberpárba bölcsen beprogramozta a nyelvtanulás képességét, és ők azt átörökítették. Az evolucionisták azonban úgy vélik, hogy a mai ember komplex nyelvtanulási képessége a természetes szelekció által megrostált genetikai véletlenek halmozódásának eredménye.

A modern nyelvészet atyja, Noam Chomsky – aki magát ateistának/agnosztikusnak vallotta – azt mondta, hogy „teljes rejtély” övezi azt a folyamatot, amelynek során az emberi elme elérte jelenlegi komplexitását. Továbbá azt is ő mondta, hogy „Ezt a fejlődést teljes biztonsággal tulajdoníthatjuk a »természetes szelekciónak«, de tudatában kell lennünk annak, hogy ezen állításnak semmi alapja nincs. Ez nem több, mint abban való hit, hogy ezen jelenségekre létezik valamilyen naturalista magyarázat.”2 Na ez itt a belső ellentmondás.

Isten képmására teremtve…

Természetesen a csodálatos emberi elme eredete csak azok számára rejtély, akik elutasítják Isten fenségét. Az ő képmására lettünk teremtve, a vele és más emberekkel való közösségre készen – ez pedig kommunikáció nélkül lehetetlen.

Az anyaméhben kezdődő nyelvtanulás képessége már fogantatásunkkor bennünk van3. A születendő gyermek értékét és emberi mivoltát is bizonyítja e képesség, ezen felül rámutat arra, hogy teljesen érdemtelenül övezi olyan mély tisztelet az evolúció szerepét.

Ha kérdésed van azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e az egészen pici gyerekedet tanítani, akkor a fentiek bátorítsanak arra, hogy igen, érdemes! [a szerk.]

Hivatkozások és megjegyzések

1. Dehaene, S., How we learn: Why brains learn better than any machine … for now, Penguin Random House, UK, p. 205, 28 Jan 2020. Dehaene számos rangos tudományos díjat nyert.

2. Chomsky, N., Language and Mind, Cambridge University Press, p. 9, 1968.

3. See also University of Kansas, Language development starts in the womb; sciencedaily.com, 18 Jul 2017

 

Angol forrás: Creation 43(4)

Fordította: Hárs Anikó

Lektorálták: Sebestyénné Preska Ágnes és Királyné Lilla

LUCIEN TUINSTRA, B.Sc., Ed., M.C.Ed.

Lucien hazájában, Hollandiában szerzett alkalmazott fizikusi diplomát. A gáziparban technológiai mérnöki területen dolgozott Spanyolországban, majd az Egyesült Királyságban. Régóta bibliai teremtéshívő, aki az amerikai Teremtéskutató Intézetben (ICR) keresztény nevelés szakterületen posztgraduális képesítést szerzett. A Creation Ministries International európai irodájának főállású előadója és írója. Ld. még angol nyelven: creation.com/lucien-tuinstra

Ezt a cikket az angol Creation 43(4) számából fordítottuk.
Hasonló cikkekért rendelj a magazinokból!
Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

A hírlevél feliratkozási lehetőség weboldalunkon az alábbi gombra kattintva kényelmesen elérhető.



HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS OLDAL

Sikeres feliratkozás.

Pin It on Pinterest

Share This