Hiszem, ha látom

A 21. századi információdömpingben, amikor a sokféle bevett csatornán kívül is bárki önkéntes hírforrásként léphet fel, olyan sok álhír (fake news) lát napvilágot, hogy eleve gyanakodva fogadunk mindent. Helyes, hogy mielőtt hinnénk, szeretünk megbizonyosodni a valóságról. Ellentmondásos viszont, hogy olyan sok ellenőrizetlen hírnek felülünk, közben pedig még ha maga Hérodotosz állít is valamit, kétkedünk. Mi kell ahhoz, hogy már akkor is higgyünk valakinek, ha nem tudjuk leellenőrizni egy adott állításának helyességét?

Mindenképpen jól kell ismernünk az illetőt vagy annak életét, munkásságát és írásait, ahhoz, hogy meg tudjunk bizonyosodni szavahihetőségében.

Vannak olyan igazságok is, amelyeket talán sohasem fogunk tudni megmagyarázni, és mégis biztosak leszünk azokban

Ha Jézus valóban az, akinek mondta magát, akkor az ő személye garancia és válasz mindenre, ezért tehát érdemes őt magát keresni, megismerni, és a Szentírás (Biblia) hitelességét megvizsgálni. Ez tulajdonképpen Jézus nekünk írt „levele”. Szövegének eredetisége és szöveghű fennmaradása vitathatatlan. Ettől sokkal kevésbé dokumentált ókori források, mint pl. Caesar, Platón, Arisztotelész vagy Tacitusz hitelessége is általánosan elfogadott.¹ A Biblia elképesztő mértékben járul hozzá a világtörténelem, a földrajz és számos művészeti ág törzsanyagához is. Belső összefüggései és külső bizonyítékok (történelmi források, régészeti leletek stb.) is megerősítik megbízhatóságát, valami rejtélyes oknál fogva mégis oly kevesen kezelik méltó helyén. Talán éppen azért, mert rávilágít a bűnös emberiség elveszett állapotára? De hiszen a megoldást is megadja: Higgy az Úr Jézus Krisztusban, aki megszabadít bűneidtől!

A János evangéliuma 20. része feljegyzi, hogy Tamás azt mondta, csak akkor hiszi el, hogy Jézus feltámadt és él, ha saját érzékszerveivel meg tud erről győződni: „látom … megérintem”. Mivel őszintén vágyott erre a meggyőződésre, Jézus teljesítette a kívánságát.

Van tehát létjogosultsága a tudományos kutatásnak és meggyőződésnek abból a célból, hogy hitünk megfelelő alapokra épüljön. De vannak olyan igazságok is, amelyeket talán sohasem fogunk tudni megmagyarázni, és mégis biztosak leszünk azokban. Ezen a szinten átéljük Jézus Tamáshoz intézett szavainak valóságát: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (Jn 20:29)

Utazás a jövőbe

Temetéseken gyakran hallunk ilyen vigasztalásokat: „Megpihent az élet megpróbáltatásai után.” vagy „Nem kell örökre búcsúznunk, a feltámadáskor újra találkozunk.” Ezek vagy a legnagyobb hazugságok az életben, vagy a legnagyobb igazságok, egyben erőforrásaink.

A ravatalnál méltósággal, csendben tisztelegsz az elhunyt emléke előtt, de talán háborogsz magadban amiatt, hogy miket mond a pap egy elképzelt örök életről, „csak hogy enyhítse a gyászolók fájdalmát.” Az az igazság, hogy akár ateista vagy, akár szkeptikus, vagy akár hívő is, ha a szívedben nem kaptál 100%-os bizonyosságot az üdvösségedről (arról, hogy a mennyben fogsz örökké élni), akkor minél közelebb érzed magad a halálodhoz, annál égetőbbé és félelmetesebbé válnak számodra is a következő kérdések:

• Tényleg meg kell állnunk Isten színe előtt és számot adnunk földi életünkről?
• Valóban csak akkor fogad el bennünket, ha Jézus Krisztus a barátunk? Nem elég a szeretet, a jóság, a templomba járás, a jótettek vagy egy vallás őszinte gyakorlása?
• Mindennek vége, vagy örökké él a szellemünk a halál után? Feltámad majd a testünk egy nap, és egyesül a szellemünkkel?
• Tényleg van menny és pokol? Akkor nem mindenki pihen meg a halála után?

A Biblia választ ad ezekre a kérdésekre. De megbízhatunk-e a Bibliában? A témagazdagsága és a múltra vonatkozó megbízhatósága a történelem és a tudomány mérlegén is meggyőző. Sok más vallás szent könyve között is különlegessé teszi az, hogy „vállalja a kockázatot”: a jövőre vonatkozó kijelentéseket is tesz. Az egyes könyveiben található jövendölések többsége leírása óta már valóra vált. Mindezek arra indítanak, hogy érdemes komolyan venni a Bibliának a világtörténelem végső időszakának alakulására és az örök életre vonatkozó kijelentéseit is!

Az igazság megszabadít

Néha hazugságokban hiszünk, hogy elkerüljük a csalódást, a fájdalmat. Ha valaki meghalt, és nem volt kész az Istennel való találkozásra, azon már nem segíthetsz. De te higgy az igazságban, még ha fáj is, mert az megment téged! Higgy Isten szavában! Ő, aki teremtett téged, annyira szeret, mint egy igazi édesapa, és életével fizette ki bűneid büntetését, hogy örök életed legyen a mennyben!

 

 

Hivatkozások és megjegyzések

1. John Maisel: Isten-e Jézus? Közép-Európai Bibliaintézet (CEBI). Második kiadás. 27-31.