Megjelent a Theologiai Szemle 3/2023 számában
Ficsor Donát és Barbara1

Jövőnk záloga: a lerombolt alapok újraépítése

Bevezetés

Roppant érdekes és életbevágó kérdés, hogy hatással van-e életünkre és a felnövekvő generációra az a tény, hogy a teremtésben vagy az evolúcióban hiszünk. Elég megosztó téma ugyanis, és ha nincs érdemi hatása életünk alakulására, akkor megfontolandó, hogy mennyire érdemes szószéken, publikációkban vagy akár magánbeszélgetésekben is helyet adni neki. Ha viszont kimutatható, hogy hatással van életünkre, akkor érdemes alaposan foglalkozni vele.

Ilyen kutatásba fogott az Örömhír Alapítvány néhány munkatársa a 2019-ben indított Creation Projekt keretében2. A projekt tovább kívánja erősíteni és szélesíteni azt a munkát, amelyet már eddig is számos tudós, teológus, szakember és társaság végez.

Az Örömhír Alapítvány egy evangéliumi alapokon, felekezetközi formában működő misszió3. 1990 óta helyt áll a szociális segítségnyújtás, a társadalmi felzárkóztatás, az egyéni oktatás-mentorálás és az evangelizáció területén, és sok hitoktató, gyülekezet és missziós csoport munkáját támogatja elsősorban kiadványokkal és segédletekkel, de hiánypótló előadásokkal és szemléletformáló gyerekprogramokkal is. Szolgálatuk hatása számottevő, az elmúlt 20 év alatt mintegy 250 ezer ingyenes könyvvel szolgálták a Kárpát-medence magyarságát.

Amikor az alapok megrendülnek

„Mi lesz, ha még az alapokat is lerombolják? Mit tehet akkor az igaz?” – kérdezi Dávid, a zsoltáríró (Zsoltárok 11:3. EFO). Ebben a különös világkorszakban, amelyben a közgondolkodás egyre jobban eltávolodik a bibliai alapoktól, sőt, néha már a józan ész határait is feszegeti, az Örömhír Alapítvány a Creation Projekt keretében különös hangsúlyt helyez arra, hogy a hétköznapi ember gondolkodásmódjában lerombolt bibliai alapokat újraépítse. „Fiaid felépítik az ősi romokat, és jövendő nemzedékek számára építesz alapokat.” (Ézsaiás 58:12. EFO) Hisszük, hogy ez jövőnk záloga egyénként, családként és nemzetként is, ezért évente megjelentetjük a Creation Magazint4, időszakosan más hiánypótló kiadványokat is, és Országjáró Programunk keretében teológus és pedagógus szakemberekkel, ismeretterjesztéssel és lelkesítéssel harcolunk Nehémiás próféta bátorításának szellemében, mert ma senki sem nézheti tétlenül, hogy szabadságunkat, hazánkat és jövőnket elvegyék: „harcoljatok testvéreitekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségetekért és otthonotokért!” (Nehémiás 4:14. EFO)

Ássunk a dolgok mélyére!

Tegyük fel, hogy a teremtés-evolúció kérdése meghatározó hatást gyakorol életünkre és társadalmunkra! Ahhoz, hogy feltevésünket hitelesen tudjuk megpróbálni, amennyire lehetséges, tegyük félre prekoncepcióinkat, és ássunk a dolgok mélyére! Kérdések sora segíthet ebben:

  • Van-e kimutatható következménye az egyik vagy a másik meggyőződésnek, és ha igen, mik azok?
  • A következmények elméletiek vagy gyakorlatiak?
  • A következmények csak az egyén életére vannak hatással vagy a teljes társadalomra?
  • Eredmény szempontjából van-e jelentősége annak, hogy valaki már gyermekkorban felteszi magának az élet eredetére vonatkozó nagy kérdéseket vagy csak felnőttként? És mennyi múlik a neveltetésen?

Vészt jósló tünetek

Nagyon elszomorító látni az egykor keresztény alapokra épült nyugati civilizáció arculatvesztését. Különösen erőteljesen érint bennünket az, hogy Magyarországra is milyen nagy hatással van ez közvetve és közvetlenül is. Megdöbbentő tüneteket látunk, és missziói küldetésünkből fakadóan küzdünk ellenük imádsággal és tanítással is. Mégis, mintha eredménytelen szélmalomharcot vívnánk, az értékromboló jelenségek egyre nagyobb teret nyernek, és kezdjük úgy érzeni, elveszítettük a következő generációt.

Mik is ezek a tünetek? Pl. a rasszizmus, a gyilkosság, az abortusz, az eutanázia, az egyneműek házassága vagy éppen a Magyarországra is már beszüremkedő transzneműség, amely a születéskori biológiai nemtől eltérő önazonosítást jelenti. Általános gyakorlat szerint, a magyar egyházak képviselőiként, ezeket a társadalmi jelenségeket vagy cselekedeteket sajnálatosnak tartjuk, elítéljük, és krisztusi szeretettel fordulunk az érintett személyek felé, segítségünket ajánlva a bűnbocsánat és a gyógyulás útjának megtalálásához. Nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra is: tanítással, szemléletformálással igyekszünk megelőzni a kóros elhajlások terjedését, és tesszük ezt sok fórumon: szószéken, médiában, intézményrendszerünkön keresztül és személyesen is.

Vajon miért hatnak akkor imáink és tanításaink is oly kevéssé a világra? Azért, mert főleg a gyümölcsökkel foglalkozunk, és elsősorban nem a gyökérrel.

A mai világban nem is olyan könnyű a gyökerekre irányítani a figyelmet. Egy nemrégiben elhangzott előadás5 rávilágított, hogy a média hatása a „Z” és „Alfa” generációra olyan erős, hogy tagjai már egész lényükben mások, mint ezelőtt bármely generáció. Viselkedésükben, érzelmeikben, gondolkodásmódjukban, munkához való viszonyukban és kötődéseikben is. Az online világban való elmerülésük gyakorlatilag elszigeteli őket a valós világ történéseitől. A világ olyan gyorsan változik, amelyet jellemfejlődésben már lehetetlen ilyen tempóban követni, és ez vélhetően hamarosan beláthatatlan következményekhez fog vezetni.

A világ működését meghatározó törvények azonban változatlanok.

Miből terem a gyümölcs?

Az ősi mondás szerint egy almafa nem azért almafa, mert almát terem, hanem azért terem almát, mert almafa. Talán evidensnek tűnik, és mosolygunk is azon, hogy ilyen alapvető dolgokat jelentünk ki, de az a tapasztalatunk, hogy az óriási médianyomással közvetített általános közgondolkodás olyan nagy hatással van a világnézetünkre, hogy szükséges az ilyen alapvető igazságok rendszeres és tudatos elmélyítése.

Jézus Krisztus is hangsúlyt fektetett az ilyen típusú alapozásra. „Arról ismerhetitek fel őket, hogy mit tesznek, és annak mi az eredménye. Hiszen a tövises bokor nem teremhet szőlőt, vagy a bogáncskóró fügét. Ugyanígy minden jó fa jó gyümölcsöket terem, a rossz fa pedig rosszakat. A jó fa nem terem rossz gyümölcsöt, és a rossz fa sem hoz jót. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzre dobnak.” (Mt 7:16-19. EFO)

Értekezésünk egyik fő kérdése, hogy kimutatható-e, hogy mik a teremtés alapú és mik az evolúció alapú világnézet következményei (gyümölcsei). Képzeljünk magunk elé két fát!

Az egyiknek a gyökere a teremtés, ezzel gyökerezik az Isten Igéjébe, ami magát kizárólagos igazságként aposztrofálja. Ebből következik, hogy Isten az embert férfivá és nővé teremtette6, hogy az ember házasságban és családban él, hogy betölti és műveli a földet, hogy szereti Istent és a felebarátját, hogy nem öl, hogy irgalmas, hogy jót tesz, hogy gondoskodik a családjáról, és nem utolsó sorban az is ebből következik, hogy örökké él! Isten nem csak megteremtette a világot, hanem ma is aktív alakítója az élet minden területének, és egy nap ez a mostani ég és föld el fognak múlni, és egy új eget és új földet fog teremteni, és akik őbenne élnek, azok örökké vele lesznek ezen az új földön. Ez a keresztény világnézet.

A másik fának a gyökere az evolúció, ezzel gyökerezik a materializmusba. A materializmus lényegéből következik, hogy nincs Isten, és az igazság relatív. Ha nincs Isten, nem is teremthette ő a világot, hanem az nagyon hosszú idő alatt vált azzá, ami ma. Az élőlények sorsa erejük, életképességük és szerencséjük alapján alakult és alakul ma is. Az ember kiharcolta magának a helyet az élőlények törzsfájának a csúcsán, megszabja saját törvényeit, és nem tartozik felelősséggel egy felette álló hatalomnak sem. Ezért, mivel a magzat csak egy sejtcsomó, szabadon elpusztíthatjuk. A felsőbbrendű emberek elnyomhatják az alsóbbrendűeket. Senki sem mondhatja meg, hogy mi jó és mi rossz, mert nincs abszolút mérce. Mindenki szabadon eldöntheti, meddig akar élni vagy éppen milyen neműnek akarja tartani magát. A szexuális élet nem kötődik férj és feleség szövetségéhez, hanem mindenki azzal él, és addig, akivel akar. A család intézménye kiüresedik, a természetes kötődések, szeretetkapcsolatok meggyengülnek, majd megszűnnek. Így könnyebb is tárgyilagos döntéseket hozni mások életéről. Ez az evolúcióalapú humanista (ateista) világnézet.

Megállapíthatjuk, hogy a következmények főként nem elméletiek, hanem nagyon is gyakorlatiak: mindennapi életünkben, a „saját bőrünkön” érezzük őket. És bár vannak olyan kísérletek, hogy úgy állítsák be ezeket, mint magánügy, de nem kell szociológusnak lenni, hogy felmérjük: egész társadalmunkra kihatnak, és nagyban meghatározzák annak továbbformálódási irányát is. Éppen a társadalmi normák befolyásolásán keresztül hatnak vissza leghatékonyabban sok további egyén gondolkodásmódjának alakulására!

Vajon lehetséges-e, hogy a két fa nem ilyen tisztán elkülönítve termi gyümölcseit?

Történelmi kitekintés

Nem csak a nyugati kultúráról, hanem világszerte általánosságban elmondható, hogy az első ismert civilizációk korától egészen a felvilágosodás koráig az ember végső soron Istentől eredeztette magát, és különféle módokon, de a Teremtőt tisztelte végső tekintélyként. Mivel világnézetünk alapvetően az eredetünkre vonatkozó hitünkből fakad7, addig nem is tudott a materialista világnézet igazán teret nyerni. A materializmus később az evolúcióval vált teljessé és meghatározóvá, mert ezáltal már az élet eredetét is tudta Isten nélkül interpretálni. Vámos Magda így fogalmaz a darwinizmus világnézeti következményeivel kapcsolatban: „Míg az égi és földi mechanika felfedezései (…) csak megingatták a vallásos világképet, addig a darwinizmus annak legmélyebb alapjait is lerombolta az ember, s általában az élővilág teremtett voltának cáfolatával.” Kitér írásában a darwinizmus és a marxizmus szoros kapcsolatára is, és idézi Marxtól „A fajok eredete” c. könyvről alkotott véleményét is, miszerint „ez az a könyv, amely magában foglalja a természettörténeti alapzatot nézetünk számára”.8

Vajon miért hatnak akkor imáink és tanításaink is oly kevéssé a világra? Azért, mert főleg a gyümölcsökkel foglalkozunk, és elsősorban nem a gyökérrel.

Az ateizmus aztán elkezdte a keresztény világnézet fájának gyökerét (a teremtést) az evolúcióval lassan vegyíteni, és megjelentek az ennek megfelelő gyümölcsök is. Kevert világnézetünk tükröződik szóhasználatunkban, ünnepeinkben, szokásainkban, tudományos munkánkban, politikai és társadalmi nézeteinkben, de az otthoni gyermeknevelésben és az iskolai tananyagban is. Később ezek a tükröződések visszahatnak világnézetünk alakulására.

Az Amerikai Egyesült Államokban egészen az 1950-es évek végéig nem engedélyezték az evolúciós eredetfelfogás iskolai tananyagban történő megjelenését.9 Természetes volt, hogy Isten teremtett mindent. A következő néhány évtized alatt pedig az addig évezredeken át megkérdőjelezhetetlen teremtés egy mítosszá degradálódott, és egy magát valamire tartó tudós vagy értelmiségi már nem kérdőjelezheti meg az evolúciót – vallja a fősodratú kommunikáció.

Pedig sokan ismerünk személyesen is olyan tudósokat, akik nem tekintik tudományosan alátámasztottnak az evolúciót, és nem is hisznek benne. Olyanok is akadnak közöttük, akik – még ha ez nem is kedvez szakmai előrehaladásuknak – nyilvánosan is vállalják álláspontjukat.10

A történelmi kitekintés magyar vonatkozása is hasonló. A hivatalos álláspont képviselői töltik be a meghatározó pozíciók döntő többségét, ezáltal – érthetően – ők határozzák meg a döntő paradigmát. Vegyük például Dr. Csányi Vilmos professzort, aki egyetemi tanár és az MTA rendes tagja. Szerinte a biológia akkor vált egzakt természettudománnyá, amikor a pontos leírások és fogalmi klasszifikációk mellé az evolúciós elméletet is felvette fegyvertárába.11 Különösen érdekes ezt olvasni ma, amikor már egyre több kritika éri az evolúciós világmodellt12, amikor tudósok, egyetemi tanárok, professzorok is sokszor vitatják annak megalapozottságát13. Mégis éppen az általános iskolai oktatásban, amely igen nagy hatással bír a felnövekvő generáció világnézeti irányultságának befolyásolásában, még mindig olyan egyoldalúan kiegyensúlyozatlan, szinte kizárólagos az evolúciós világnézet megjelenítése a biológia-földrajz-történelem-irodalom tengelyen a teremtéssel szemben. Ez az evolúció „sója”.

Világnézeti fánk törzsét tehát önérzetesen kereszténynek tartjuk, de vajon még a teremtés a gyökere, vagy már az evolúció? És ha már az evolúció, akkor az még keresztény világnézet-e?

Egy ellentmondás háttere

Megfigyeltük, hogy magyar vonatkozásban széles az a társadalmi réteg, amely rossznak tartja az evolúcióalapú világnézet fájának gyümölcseit, ugyanakkor természetes számára az evolúció elfogadása. Miért lehet ez?

Először és legfőképpen azért, mert nem gondolják, hogy az evolúció áll a tünetek hátterében. Sokat beszélünk társadalmi, politikai és egyéb okozati tényezőkről, de az evolúciós ideológiát ilyen kontextusban említeni annyira szokatlan, hogy meghökkentő lenne. Ha egészen őszinték vagyunk, az evolúció ilyen vonatkozásban egy tabu.

Másodszor azért, mert a közgondolkodást annyira átitatta az evolúciós gondolkodásmód, hogy nagyon magas azoknak az aránya, akik természetes evidenciaként tekintenek rá, függetlenül attól, hogy tudományosan igazolt-e vagy sem.

Harmadszor azért, mert nem tudják, pontosan mi is az evolúció. Ez abból fakad, hogy a szakirodalom, és még inkább a közbeszéd az evolúció szót gyakran nem körültekintően alkalmazza, és ez gyakran félreértésekhez vezet. Jellemző ugyanis, hogy az élőlények egyes típusain belül valóságosan megfigyelhető adaptációkat (variációk, mutációk és a természetes szelekció) ugyanúgy evolúcióként nevezik meg, mint ahogy azt az elméletet is, amely szerint a fenti adaptációk folytán évmilliók alatt az egysejtűekből kifejlődtek a hüllők, a madarak, az emlősök és végül az ember. Az előbbi egy nyilvánvaló tény, az utóbbi viszont egy hipotézis. A félreértések elkerülése végett kreacionistaként általában hangsúlyt fektetünk a külön szóhasználatra: előbbit adaptációnak, utóbbit pedig – és csak ezt – evolúciónak hívjuk.14 Ha tehát ilyen összefüggésben állítja valaki azt, hogy az evolúció nem igazolható, egészen más értelmet nyer és nehéz lenne vitázni vele.

Fekete-fehér-igen-nem

A „Fekete-fehér-igen-nem” egy népi eredetű szójáték. Lényege, hogy a játékosoknak mindig úgy kell válaszolniuk a feltett kérdésekre, hogy a fenti 4 szó egyikét sem mondhatják ki.15

Amikor az élet nagy dolgairól elmélkedünk, különösen, ha azok érzékeny témák, gyakran mi is hasonlóan óvatos nyilatkozatokat teszünk, de közben a bensőnk világos válaszokért kiált. Fentebb írtunk vészt jósló társadalmi tünetekről és az azokra adott tipikus magyar keresztény válaszokról. Fontos itt megjegyezni, hogy más országokban egyes hivatalos egyházak képviselői nem ítélik el a kóros elhajlásokat, sőt, előfordul, hogy határozottan támogatják és propagálják.16 Elgondolkodtató, hogy különféle keresztény egyházak hogyan viszonyulhatnak ilyen eltérően ugyanazon kérdésekhez. Kimondhatjuk-e, hogy kinek van igaza? Ha nem, akkor mi lesz ebből? Ha igen, akkor mi alapján dönthetünk? Van-e abszolút igazság?

Pál apostoltól olvassuk, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.” (2Tim 3:16.) Jézus kijelenti: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.” (Mt 24:35.) És azt kéri a mennyei atyától: „Szenteld meg őket az igazsággal: a te Igéd igazság.” (Jn 17:17.)

Az ember is eljuthat arra a meggyőződésre, amikor már ki tudja mondani: a Biblia Isten Igéje, abszolút igazság, mérce. Minden döntés, amit a társadalmak a Biblia tanítását elhagyva hoznak, romlást hoz maga után.

Vannak azonban különféle Bibliaértelmezési kérdések. Vajon a Biblia minden szavát szó szerint kell-e értelmezni, és minden megírt története valós történelmi tényként kezelendő-e? Hogyan befolyásolja az értelmezést egy-egy szövegrész műfaja vagy keletkezésének körülményei? Ilyen szempontból a teremtéstörténet különösen érzékeny része a Bibliának, és feltűnően sok vita övezi.

Jelen értekezésnek nem tárgya ezek kifejtése. Látva azonban, hogy milyen súlyosak a gyakorlati következményei annak, hogy a teremtésre vagy az evolúcióra építjük világnézetünket, érdemes körüljárnunk néhány érdekes gondolatot és keresni azt az alapot, amelyre abszolút igazságként tekinthetünk és ráépíthetjük életünket.

Eljutni a legnagyobb kérdésig

Hiába is szeretnénk teljesen elfogulatlanul vizsgálódni, be kell látni, hogy mindig van egy kiindulási alap, és ennek megválasztása hatással van a vizsgálódás eredményére.17 Gondoljunk csak bele: ugyanarra a következtetésre jutunk-e, ha a Bibliát evolucionista alapfeltevésekkel tanulmányozzuk, mint ha az evolúciót tanulmányozzuk bibliai világszemlélettel!

Az elsőnek kiterjedt irodalma van, a másodiknak a magyar nyelvű irodalmát pedig igyekszünk gazdagítani a Creation Projekt részeként is. A Creation Magazinban és a firemedia.hu blogjában folyamatosan bővül a már eddig is számos természettudományos és teológiai megközelítésű írásunk gyűjteménye.

Mielőtt a teológia szemüvegén keresztül is vetnénk néhány pillantást az evolúcióra, hadd idézzek a rendelkezésre álló bőséges szakirodalomból példaként csupán egyetlen tudományos-logikai evolúciókritikai részletet, Dr. Tóth Tibor tollából, aki Michael Behe, római katolikus biokémikus professzor nemzetközi hatású érveléséről írja: „A sejt működését illetően úgy érvel, hogy a sejt csak teljes komplexitásában képes működni, így nem lehet életképes aközben, mialatt az evolúció lassú, fokozatos változások által végbemegy. Példaként a közismert egérfogót hozza fel, amely mindössze néhány alkatrészből – alaplap, rugó, befogószerkezet, kakas és a pecek – van összeszerelve. Az alkatrészek mindegyikére egy időben van szükség, mégpedig a funkciók ellátására alkalmas módon összeszerelt állapotban ahhoz, hogy működőképes csapda alakuljon ki. És ne feledkezzünk meg arról, hogy valódi csapda csak akkor lesz a szerelvényből, ha az egér odacsalogatására alkalmas szalonna vagy húsdarabka is a helyére kerül.”18

Ezt hívjuk nem csökkenthető komplexitásnak. Gondoljunk csak bele, hogyan alakulhatott volna ki apró lépésenként pl. a látás, a légzés vagy a vérkeringés? Vagy hogyan alakulhattak volna ki egyszerre, mégis kis lépésenként, rendkívül hosszú idő alatt a férfi és női nemi szervek, és hogyan működhetett volna a szaporodás minden átmeneti fázisban ilyen hosszú időn át úgy, hogy az ember egyáltalán megélje „emberré válásának” időpontját?19

Jézus Krisztus határozottan kijelenti, hogy a világot Isten teremtette!

Ezek a logikai érvelések megmutatják az evolúció megannyi Achilles-inát, és elvezethetnek pl. az intelligens tervezés gondolatához. De mi a helyzet a Biblia és az evolúció kapcsolatával? Merthogy emberi lényünk többre vágyik, mint pusztán megtudni, honnan jöttünk. Az igazi nagy kérdés: hová megyünk. Ha már az első kérdést sem tudjuk kétség nélkül megválaszolni, milyen jogon válaszoljuk meg az utóbbit? Pedig sokat hirdetjük szószékről a feltámadás és az örök élet igazságát úgy, hogy a teremtésről hallgatunk. Vagy nem hallgatunk, és kellő tájékozottság nélkül éppen nem a Biblia igazságát közvetítjük, hanem a világnézeti meggyőződésünket. Pl. egy köztiszteletben álló lelkész egyik 2019-es prédikációjában kifejtette, hogy biztos abban, hogy Jézus szomorú amiatt, hogy egyesek úgy hiszik, hogy a föld nem idősebb 10000 évnél, és hogy ez a hit tulajdonképpen nem is hit, hanem hiszékenység és makacsság, és sokat árt a valódi hitnek.20

Ez a példa is rámutat, hogy világnézetünk alapvetően meghatározza, hogy egy bibliai kijelentést hogyan értelmezünk. Ez nem csoda, de érdemes feltennünk magunknak néhány kérdést:

  • Mire épül világnézetünk?
  • Ha van olyan stabil alap, amit prioritásban a Biblia elé helyezhetünk, mi az?
  • Meggyőződéses, kipróbált hitünkből fakad egy tiszta világnézet, amin keresztül értelmezzük a világot vagy világnézetünk alapján határozzuk meg, hogy mit hiszünk el a Bibliából?

Ismerve az ókori és középkori történelmi dokumentumok hitelességi mutatóit és ezek között a Biblia szövegének megbízhatóságát, kételkedjünk abban, hogy helyes lenne bármit a Biblia elé helyezni, és válasszuk inkább viszonyítási rendszerünk origójául a Bibliát, és igazítsuk világnézetünket ahhoz!

Pillantsunk be most ilyen szemlélettel a teremtés és az evolúció bibliai vonatkozásaiba, különös tekintettel arra, hogy kihat-e a teremtéshit a megváltás és az örök élet teológiai igazságaira.

Van-e jó kompromisszum?

Jézus Krisztus határozottan kijelenti, hogy a világot Isten teremtette: „mert azokban a napokban olyan nyomorúság lesz, amilyen az Isten által teremtett világ kezdete óta egészen mostanáig nem volt, és nem is lesz…” (Mk 13:19.) Sokan vagyunk, akik Jézus Krisztusba és Isten Igéjébe vetett hitünk alapján szeretnénk is igazán hinni a teremtésben, de zavarba ejtenek bennünket a világmindenség többmilliárd éves története és az evolúció mellett a természet- és társadalomtudományok által felhozott érvek.

Ezt a dilemmát némelyek úgy oldják fel, hogy kibékítik a két felfogást. Azt mondják, hogy Isten teremtette ugyan a világot, tehát nem magától alakult ki véletlenszerűen a semmiből, de a bibliai teremtés 6 napját jelképesen értelmezik, mintha azok egyenként nagyon hosszú időszakokat jelentenének, és Isten az evolúció által lassú fejlődések és átmenetek sorozatával hozta volna létre a világot. Ezt teista evolúciónak hívjuk.

Mások azáltal keresnek megnyugvást, hogy azt mondják, a teremtés üdvösség szempontjából nem fontos kérdés, ezért a teremtés-evolúció vita nem is befolyásolja a hitünket. Ne foglalkozzunk tehát azzal, hogyan teremtett Isten, csak elégedjünk meg annyival, hogy ő teremtett, és ragadjuk meg Jézus kegyelmét!

Nézzünk meg néhány kijelentést Isten Igéjéből az 1Mózes 1-2-ben leírt teremtéstörténeten túl is!

  • „Amikor Isten embert teremtett, Istenhez hasonlóvá alkotta. Férfivá és nővé teremtette, megáldotta, és embernek nevezte őket teremtésük napján.” (1Mózes 5:1-2.)
  • „Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent.” (2Mózes 20:11., Tízparancsolat)
  • „Tartsák meg Izráel fiai a szombatot, tegyék a nyugalom napjává nemzedékről nemzedékre örök szövetségül. Örök jel ez köztem és Izráel fiai között. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent. Amikor befejezte Isten Mózessel való beszédét a Sínai-hegyen, átadta neki a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat.” (2Mózes 31:16-18.)
  • „Én alkottam a földet, és én teremtettem rá embert. Az én kezem feszítette ki az eget, minden serege az én parancsomra állt elő.” (Ézsaiás 45:12.)

A „jom” szó a Biblia eredeti héber szövegében kb. 1400-szor fordul elő.21 Ha a teremtéstörténetnél nem biztos, hogy egy nap a mai értelemben vett 24 órát jelent, akkor gondoljunk bele, a Biblia más helyein mit jelent! Vajon meddig tartott

  • a tíz csapáskor a 3 napos sötétség vagy Jónás 3 napja a cet gyomrában
  • Jerikó 7 napos körüljárása, Sámson 7 napos lakodalma vagy a havonkénti tisztulás 7 napja
  • Mózes és Illés 40 napos böjtje vagy az ígéret földjének 40 napos kikémlelése
  • az özönvízkor a víz 150 napos áradása?

Vagy mit kellett az alatt érteni, hogy még 40 nap, és elpusztul Ninive? Persze továbbmehetnénk a görög újszövetségre is: vajon meddig tartott Jézus 40 napos pusztai tartózkodása és böjtje stb., de talán már ennyiből is értjük a lényeget.

Vajon miért teszünk kivételt és mondjuk azt, hogy a teremtéstörténet napjai nem 24 órás napok? Mert a békesség kedvéért kétségbeesve keressük, hogyan illeszthetnénk bele a közgondolkodás által elvárt evolucionista világnézetet a Bibliába, hogy ne kelljen konfrontálódnunk vele. Ezért próbáljuk a 6 napot évmilliókra kitágítani. De vajon megtehetjük-e ezt anélkül, hogy ne ásnánk alá az evangéliumot?

Milyen következménye lesz annak, ha az Isten ujjával írt kőtábla eredetiségét és hitelességét megkérdőjelezzük? Vagy belegondoltunk-e, hogy a teremtéstörténet igazságának relativizálása olyan csúszós ösvény, hogy végül még úgy tűnhetünk fel, mint akik Jézus Krisztus szavainak megbízhatóságát is megkérdőjelezik? Hiszen ő is így szól: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?” (Mt 19:4.) Jézusnak nem voltak aggályosak teológiai és műfaji értelemben az 1Mózes 1-2. fejezetei. Az sem okozott neki problémát, hogy mikor jegyezték le azokat és milyen szándékkal. Isten Igéjeként hivatkozott rájuk és alkalmazta az újszövetség számára. Gondolt ránk is, a 21. század emberére, és világossá tette, hogy az ember nem egy sok évmilliós folyamat végére vált emberré. Mi merünk-e hinni a teremtés igazságában? Megbízunk-e Jézusban?

Halál által ember vagy ember által halál?

Nézzünk meg néhány Igét a bűnről, a halálról és a megváltásról:

  • „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” (1Mózes 1:31.)
  • „Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett.” (Róm 5:12.)
  • • „ahogyan egynek a vétke lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára az élet megigazulásává.” (Róm 5:18.)
  • „Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké.” (1Kor. 15:45.)
  • „Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette” (ApCsel 17:26.)

Az evolúciómodell szerint a betegség, a gyengeség, a versengés, a gyilkosság, a szenvedés és maga a halál hosszú évmilliókon keresztül jelen volt a földön, és a természetes szelekció végső soron fejlődést eredményezett, amelynek csúcsa az ember kialakulása. Ha kacérkodunk a Biblia és az evolúció összeegyeztetésének gondolatával, akkor hasznos feltennünk néhány teológiai természetű kérdést is:

  • Ha Isten jót teremtett, hogyan lehetett annak természetes része a szenvedés és halál?
  • Mikortól ember az ember? Abban a pillanatban hány élőlény minősült egyszerre embernek?
  • Ha nem volt egy első ember, akkor hogyan jött a bűn és a halál a világba? És hogyan lehet az egész emberi nemzetség egy vérből való?
  • Ha nem volt első Ádám, akkor ki az utolsó Ádám?
  • Ha nem volt bűnbeesés, akkor miért halt meg Jézus? Sőt, miért lenne szükségünk egyáltalán megváltásra?

Gavin Cox szerint „az evolucionista isten nem a Biblia Istene, és az evangélium nem fér össze az evolúcióval! Ez az elképzelés egyszerűen nem működik!”22 Mélyebben belegondolva a fentiekbe valóban nagy felelősség lenne kijelenteni, hogy a teremtés kérdése nem fontos az evangélium és az üdvösség szempontjából.

Schmatovich János részletesen elemzi és magyarázza a bibliai őstörténet üzeneteit. Fontos elemként emeli ki a következőt: „Hogy Izraelben a teremtés története nincs elkülönítve az üdvösség történetétől, annak teológiai alapját” éppen a teremtéstörténetek vetették meg.23

Újszövetségi evangelizációs minta

Amint az ószövetség Istent sokszor úgy határozza meg, mint „Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét”, az újszövetség úgy, mint teremtőt. Az apostolok is azáltal magyarázzák el a pogányoknak, hogy melyik istenhez hívják őket megtérésre, hogy „aki az eget és a földet teremtette.” Ma is ez az evangelizáció ABC-je: Isten, aki teremtett, annyira szeret, hogy megváltott a bűneidből, és örök életet kínál.

Pál és Barnabás Lisztrában így szóltak az emberekhez: „azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van.” (ApCsel 14:15.)

Athénben, a pogány görög civilizáció fellegvárában így fogalmazott Pál: „Akit tehát ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek. Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura…” (ApCsel 17:24.)

Hitvallás

A teremtés igazságának elismerése a Krisztusban hívő ember hitvallásának alaptétele. Ezt olvassuk a pünkösd utáni első gyülekezetről: „egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez, és így szóltak: Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van…” (ApCsel 4:24.)

Az apostoli hitvallást is így kezdjük: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.”

A mennyben is így dicsőítik Istent: „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.” (Jel 4:11.)

Mi a tét?

„Ha megkérdőjelezzük a Biblia történelmét, akkor az ezen a történelmen alapuló teológiát és erkölcsi rendet is meg kell kérdőjeleznünk” – állítja Gavin Cox, a 2023-as budapesti Creation Konferencia előadója.24

Egy 2005-ös felmérés szerint a magyar lakosság 50%-a nem hisz Istenben25, és 50% hisz. Ehhez képest 70% szerint igaz az evolúció, 10% bizonytalan, és 20% szerint nem igaz.26 Feltételezve, hogy az evolúcióban nem hívők nagy többsége az Istenben hívők közül kerül ki, úgy becsülhetünk, hogy az istenhívők 60%-a evolucionista világnézetű, 40%-a pedig teremtéshívő. Bár ez egy leegyszerűsített következtetés, mégis sokatmondó.

A teremtés igazságának elutasítása miatt ilyen eredményeket figyelhetünk meg a keresztény gyülekezetekben:

  • a Biblia tekintélyének devalválódása
  • teológiai megosztottság, tabutémák
  • a felnövekvő generációk hitehagyása
  • az evangelizáció sikertelensége
  • jövőképvesztés.

Vajon miért áll a Biblia első mondata olyan súlyos támadások kereszttüzében? „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.” (1Mózes 1:1.) Mert annyira alapvető kiindulási tétele a teljes Szentírás üzenetének, hogy ha ezzel kapcsolatban kételyt tud támasztani bennünk az ördög, akkor a Biblia teljes egészével kapcsolatban kételyeink lesznek, egészen az utolsó oldalakig: „A trónuson ülő ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent”. És így szólt: „Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!” (Jel 21:5.)

Ha a teremtés nem igaz, akkor miért lenne igaz bármi más, ami a Bibliában meg van írva? Miért hinnénk el, hogy van menny és van pokol, hogy Isten új eget és új földet fog teremteni, és hogy mi is fel fogunk támadni és örökké fogunk élni?

Ha a teremtés nem igaz, akkor az egész Biblia hitelessége és az evangélium üzenete érvényét veszti. Keresztény hitünk értelmetlenné, üressé és erőtlenné válik. Ha ezen nem változtatunk, számolnunk kell azzal, hogy a kereszténység elbukik, és helyét más vallások fogják betölteni. Ez a tét.

Mit tegyünk?

Nekünk, akikre Isten az ő nyáját bízta, a tabukat félretéve kell kutatnunk az írásokat és bátran hirdetni az igazságot, akármilyen nyomás alá is helyez bennünket a környezetünk. „Most pedig Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet!” (ApCsel 4:29.)

Felkészülten és bátran építsük újra a lerombolt alapokat!

Ficsor Donát és Barbara

 

Hivatkozások és megjegyzések

  1. A szerzőkről. Ficsor Donát: az Örömhír Alapítvány elnöke, a magyar Creation Magazin főszerkesztője. Építész, közéleti szereplő, évtizedek óta a keresztény nemzeti gondolkodás aktív munkálója. Ficsor Donátné Kardos Barbara: biológia-kémia szakos tanár és teológus. Négy gyermekükkel Magyarország szívében, Orgoványon élnek.
  2. Ficsor Donát: Mi az a Creation Projekt?, In: Creation Magazin 2020, Örömhír Alapítvány, 2020. (59. old.) https://firemedia.hu/creation-projekt/ (2023.04.26.)
  3. https://oromhiralapitvany.hu/rolunk/ (2023.04.26.)
  4. https://firemedia.hu/creation-magazin-archivum/ (2023.04.26.)
  5. Guld Ádám: A Z generáció kommunikációja és magatartása, https://www.youtube.com/watch?v=54clKzVq3xY (2023.04.30.)
  6. 1Mózes 1:27.
  7. Gary Bates: Talajcsere – Világnézetek és gyümölcsök, In: Creation Magazin 2023, Örömhír Alapítvány (18. old.)
  8. Vámos Magda: Így élt Darwin, Móra Ferenc Könyvkiadó 1975. (207, 208. old.)
  9. https://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)#Vall%C3%A1si_%C3%A9s_t%C3%A1rsadalmi_vit%C3%A1k (2023.04.28.)
  10. Erre jó példa John F. Ashton: In six days – Why fifty scientists choose to believe in creation c. könyve, https://answersingenesis.org/answers/books/in-six-days/ (2023.05.01.)
  11. http://www.matud.iif.hu/02jun/csanyi.html (2023.04.27.)
  12. Erre jó példa a Teremtés vagy evolúció? In: Biblia és Gyülekezet 2005/III., Bibliaszövetség, http://bibliaszovwp.dev.gedeon.hu/wp-content/uploads/2020/01/mlk_2005_10_31.pdf (2023.04.27.)
  13. Pl. Dr. Jeszenszky Ferenc, Dr. Tóth Tibor, Dr. Baumann Miklós, stb.
  14. Ficsor Donát: A félreértéstől a megértésig, In: Creation Magazin 2022, Örömhír Alapítvány, 2022. (57. old.) https://firemedia.hu/a-felreertestol-a-megertesig/ (2023.04.30)
  15. https://erzsebettaborok.hu/jatekajanlo-fekete-feher-igen-nem/ (2023.04.29.)
  16. https://civilek.info/2022/01/17/genderzarandoklatra-hivja-hiveit-a-nemet-evangelikus-egyhaz/ (2023.04.29.)
  17. Ficsor Donát: Özönvíz és jégkorszak, In: Creation Magazin 2021, Örömhír Alapítvány, 2021. (15. old.)
  18. Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat, Focus, 2004. (170. o.)
  19. Alapos és elgondolkodtató forrás a hivatkozott gondolatokhoz: Robert Carter: Részlet az Evolúció Akhilleusz sarkai (halálos pontjai) című könyvből, angol kiadó: Creation Book Publishers, 2014. http://teremtestudomany.hu/eah-3-elet-eredete/ (2023.05.01.)
  20. https://www.youtube.com/watch?v=LSK7R6QbkqY (2023.05.01.) Vonatkozó rész: 2:33-3:26 percek
  21. Gavin Cox: A Föld kora és annak jelentősége a Bibliában, https://firemedia.hu/videok/ (2023.04.30.)
  22. Gavin Cox: A Föld kora és annak jelentősége a Bibliában, https://firemedia.hu/videok/ (2023.04.30.)
  23. Schmatovich János: Az Ószövetség üzenete, Teológiai áttekintés – Bibliai perspektíva, Bencés Kiadó Pannonhalma, 1997. (51. old.)
  24. Gavin Cox: Elgondolkodtató, In: Creation Magazin 2021, Örömhír Alapítvány 2021. (27. old.)
  25. https://hu.wikipedia.org/wiki/A_vall%C3%A1s_Eur%C3%B3p%C3%A1ban#/media/F%C3%A1jl:Europe_belief_in_god.svg (2023.05.01.)
  26. https://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)#/media/F%C3%A1jl:Felm%C3%A9r%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3r%C3%B3l.png (2023.05.01.)
Megjelent a Theologiai Szemle 3/2023 számában
Ficsor Donát és Barbara1
Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

A hírlevél feliratkozási lehetőség weboldalunkon az alábbi gombra kattintva kényelmesen elérhető.



HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS OLDAL

Sikeres feliratkozás.

Pin It on Pinterest

Share This