Lenyűgöző Stonehenge!

Kőkorszaki maradvány vagy Bábel utáni építmény?

A rég elfeledett és az idő homályába burkolózó történelem mozdíthatatlan bástyájaként tör csendben az ég felé a dél-angliai Salisbury-fennsíkon a Stonehenge. Ez Nagy-Britannia legikonikusabb és legtitokzatosabb kőemlékhelye. Mivel akár a legkorábbi egyiptomi piramisoknál is régebbiek lehetnek a Stonehenge-et alkotó kőtömbök, régóta motiválják a kutatókat, hogy magyarázatot találjanak: hogyan, milyen célból, kik szállították oda és állították fel azokat.

Beszéljenek a kövek!

Mivel akár a legkorábbi egyiptomi piramisoknál is régebbiek lehetnek a Stonehenge-et alkotó kőtömbök, régóta motiválják a kutatókat, hogy magyarázatot találjanak: hogyan, milyen célból, kik szállították oda és állították fel azokat.

Geológusok megállapították, hogy a Stonehenge legalább 42 db kisebb (egyenként 2-5 tonnát nyomó), vulkanikus „vendégkövét”1 elképesztően messziről, a 250 km-re fekvő pembrokeshire-i Preseli-dombságból, Nyugat-Walesből szállították ide! Ráadásul az ott található sziklafelszínen ősi kőfejtésnyomokat figyeltek meg egy 2019-es régészeti feltárás során.
A Stonehenge nagyobb tömbjei – az ún. sarsen kövek – szilícium-dioxid kötőanyagú, azaz kovásodott homokkőtömbök. Ezek átlagosan 23 tonnásak, a legnagyobb, az úgynevezett Sarokkő döbbenetes tömege pedig 32 tonna. A sarsen kövek magukban álló kőtömbökként, úgynevezett „vándorkövekként” is fellelhetők, Dél-Anglia egész területén elszórva, amelyek közül a legközelebbi egy Marlborough-i domboldalon található, mintegy 32 km-rel távolabb. Általános vélekedés, hogy mészkő és homokkő találkozásakor helyenként olyan vegyi folyamatok játszódtak le, amik egy vastag felszíni kőzetréteg, az ún. kovakéreg létrejöttéhez vezettek. Ebből fejthették a sarsen köveket.
A homokkőtömböket bizonyára helyben munkálták meg, mert a helyszínen nagy mennyiségű lepattogzott kőtörmeléket, valamint kőkalapácsokat is találtak. A tömböket úgy alakították, hogy csaphornyos kötéshez hasonlóan összeillők legyenek.¹ Az érdeklődő olvasók számára egy 3D-s virtuális séta is elérhető online.²
Már a Stonehenge név is rejtélyes. Valószínűleg az óangol stān (kő) és hencg³ (csuklópánt) szavakból ered – szinte pántként csatolják össze a keresztben fekvő kövek a függőlegeseket. Bármi is a jelentése, sok minden múlik e kövek történelmének értelmezésén.

A történelem nézőpont kérdése

A tudomány több, mint egy évszázadon át tartó beható tanulmányozás után kezdte lerántani a leplet a Stonehenge titkairól. A régészek sokat megtudtak abból, amit felfedeztek a helyszínről és a környező reprezentatív vidékről.⁴ A megfigyelésalapú tudományt alkalmazva egybehangzók a vélemények a kövek méretét, súlyát, kémiai összetételét és általános leírását illetően, valamint az egykor őket körülvevő földsáncok kiterjedésével és a velük összefüggésbe hozható szerszámokkal kapcsolatban.⁵ Azonban a kövek történetéről az ősi múlttal foglalkozó kutatók egyike sem hagyott ránk feljegyzéseket. Így a képzelet lép működésbe, amit óhatatlanul is befolyásolnak előfeltételezések.

A radiokarbonos kormeghatározási módszer feltevései alapján⁶ a helyszín akár 10.000 éves is lehet, ami sokkal régebben volt, mint amikorra a bibliai teremtés tehető. Ezért olyan fontos, hogy meg tudjuk különböztetni, hogy mi az, ami tény, és mi az, ami a képzelet szüleménye. A Stonehenge-ről alkotott vélemények különböző világnézeteken alapulnak, és a történelmet általában azok írják, akiknek a világnézete az adott korban meghatározó.

A valós történelem a Bibliára épül

Hol van a Stonehenge helye a világtörténelemben? A teremtés és a bűneset után következő legjelentősebb esemény a föld történelmében a világméretű özönvíz volt Kr.e. 2500 körül, Noé idejében. Isten kijelentette Noénak: „Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem… elpusztítom őket a földdel együtt… Mert én özönvizet fogok hozni a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden élőlényt” (Mózes 1. könyve /Teremtés könyve/ 6,: 7a, 13b, 17a). Ha egy efféle, az egész földön pusztító özönvíz a Noé bárkájának fedélzetén levők kivételével minden embert elpusztított, bizonyára az épített civilizációt is lerombolta. Még a Stonehenge-hez hasonló masszív megalitoknak sem lehetett esélyük ilyen vízáradattal szemben. Az özönvíz letarolta és átformálta a teljes földfelszínt, közben pedig igen vastag üledékréteget rakott le, amely az özönvíz előtti világ halott maradványaival van tele. Mindemellett a homokkőtömbök üledékes kőzetek, amelyek nagyrészt folyóvíz homoklerakásából keletkeztek, és szinte kétségtelenül az özönvíz során alakultak ki. A Stonehenge egyszerűen nem lehet özönvíz előtti építmény.

A Stonehenge-dzsel kapcsolatos tényeket illetően sem a megfigyelésalapú tudományban, sem a régészetben nincs, ami ellentmondana a bibliai történelemnek.

A Szentírás következő történelmi mérföldköve a bábeli zűrzavar. Addig a földnek egy nyelve volt, ám Peleg idejében ez megváltozott (Kr.e. 2250 körül, Ter. 11:1, 10:25.).⁷ A Teremtés könyve 11:1-9. verseiben egy épületről olvashatunk, amelyet az emberek Teremtőjük elleni lázadásból emeltek. Emiatt Isten összezavarta az addig beszélt közös nyelvet, és szétszórta az embereket a föld színén (ld. Ter. 10:32.). A szétszéledt csoportok magukkal vitték mindazt a szakértelmet és technológiát, ami tagjaik birtokában volt. Ez minden bizonnyal meghatározta azon civilizációk jellegét, amelyeket az egyes csoportok különféle helyszíneken „újraalapítottak”. Figyelemreméltó, hogy sok helyen, ahol ezen csoportok letelepedtek, óriási megalitikus (nagy kövekből álló) építményeket hoztak létre.⁸ Úgy tűnik, hogy újból „az ég seregeinek” akartak hódolni, amit több ízben is az Isten elleni lázadás jeleként említ az Ószövetség.

A kutatók megfigyelték, hogy a Stonehenge elrendezése a téli napforduló napnyugtájának és a nyári napforduló napkeltéjének irányához igazodik. Az ókori csillagászatot tanulmányozók vélekedése szerint a Stonehenge csillagászati obszervatóriumként vagy naptárként szolgálhatott. Többek között a veteményezéshez használhatták: a Nap, a Hold és a csillagok megfigyelt állása alapján történhettek a tavaszi munkálatok. Ezekből feltételezhető, hogy ezen a helyen az égitesteknek hódoltak, amelyek – a szertartáshelyszín építőinek és használóinak hite szerint – életük minden vetületét irányították.

A Stonehenge szertartásokban való jelentőségére utalnak a korábban már említett vendégkövek akusztikus tulajdonságai is. Ha megütjük a köveket, harangszerűen konganak. Az ókori világ több kultúrájának párhuzamos tanulmányozása alapján úgy tűnik, hogy akkoriban úgy hitték, az ilyen zenei vagy szokatlan hangzású kősziklákban bűvös erők vagy szellemek rejtőznek. Ez lehetett az oka, hogy olyan nagy távolságból is idehozták őket.

A Stonehenge összhangban áll a bibliai történelemmel

A Stonehenge-dzsel kapcsolatos tényeket illetően sem a megfigyelésalapú tudományban, sem a régészetben nincs, ami ellentmondana a bibliai történelemnek. Minden a világnézeteken, valamint az adatoknak a szakemberek általi értelmezésén múlik, akik nem voltak ott, és nem figyelhették meg az ilyen monumentális művek felépítését. A Biblia Isten történelemkönyve a világegyetemről. Ez az ő sztorija. Tehát a múlt eseményeit a Biblia alapján ismerhetjük és érthetjük meg igazán. Kik, mikor és hogyan építhették tehát ezt a lenyűgöző, kolosszális művet? A bibliai értelemben vett ősemberek, az özönvíz és a bábeli zűrzavar után, azzal az intelligenciával, amit már a teremtéskor kapott Istentől az ember.

Leleményes emberi megoldások

Kísérletek bizonyítják, hogyan mozgathatták és állíthatták fel a Stonehenge köveit pusztán olyan anyagok segítségével, amelyek az eredeti építők számára vélhetően rendelkezésre álltak. Mark Whitby brit mérnök, Julian Richards régész és 130 önkéntes egy 1:20 meredekségű emelkedőn csúszkával fölfelé mozgatott egy 40 tonnás követ, egy keményfából készült „szán” és egy síkosított gerendapár segítségével. Kiszámolták, hogy reális esetben egy hasonló követ egyenes talajon vagy lejtőn lefelé naponta 10 kilométerre szállíthattak el. Publikációjukból kiderül, hogy fontolóra vették azt a lehetőséget is, hogy görgőket alkalmazzanak, és meg is indokolták, hogy miért vetették el mégis ezt a gondolatot. A követ később egy gödörbe állították a Stonehenge-nél látott pozícióban. A műveletet úgy tervezték meg, hogy amikor a tömb a forgatáskor eléri a 70 fokos dőlésszöget, csússzon meg, és essen a helyére. Ezt úgy érték el, hogy a gödör szélén elhelyeztek egy követ, amelyen a kőgerenda úgy fordult át, mint egy csuklópánton. Végül függőlegesbe húzták egy A-keretes emelővel. A kő mögé rámpát építettek, amelyen a kereszttömböt csúszka segítségével a függőlegesbe állított kő tetejére vonszolták, hogy létrejöjjön a végleges konstrukció, a trilithon (két álló kő és a rajta nyugvó kereszttömb).

Emelőként használt A-keret az álló helyzetbe húzás segítésére.

A kövek mozgatásához használt csúszka (szán és sínpár) keresztmetszeti rajza.

A kövek függőlegesbe állítása csuklópánton történő forgatással.

Hivatkozások és megjegyzések

1. Building Stonehenge, english-heritage.org.uk; accessed: 15 Aug 2019.
2. Stonehenge virtual tour: inside the stones, english-heritage.org.uk; accessed: 15 Aug 2019.
3. További lehetséges jelentések az angol megfelelők feltételezésével: függ, valaminek a sarkaiba beilleszt (hinge) vagy függ, függeszt, akasztófa (hen(k)en).
4. Led by the Stonehenge Hidden Landscape Project, lbi-archpro.org/cs/stonehenge; accessed: 27 Jul 2019.
5. Újkőkori kőeszközök, agancsbalta és elefántcsont ékszerek. Ám a későbbi római szerszámok arra utalnak, hogy fontos szentéllyé vált; lásd: english-heritage.org.uk; accessed: 27 Jul 2019.
6. Ha a helyszínen levő faszén 14C-kormeghatározását vesszük bizonyítékként, a helyszín „folyamatosan fejlődött ki egy körülbelül 10 ezer éves időszak során… [és a Stonehenge-et] durván 4-5 ezer évvel ezelőtt építették”; Jarus, O., Stonehenge: Facts & theories about mysterious monument, 2017; livescience.com, accessed: 15 Aug 2019.
7. James Ussher érsek számításai szerint a bábeli esemény öt évvel Peleg születése után történt. James Ussher (szerk. Pierce, L & M), The Annals of the World, Master Books, Green Forest, AR, 22 o., 2003.
8. Itt dokumentált piramisépítmények ezreiről olvashatsz: world-pyramids.com; accessed: 27 Jul 2019.

GAVIN COX HND (Eng.), Dip. Min. Eng., BA (theol.), MA.

Gavin bányamérnöki szakképesítéssel rendelkezik, tizennégy országban dolgozott olaj- és gázlelőhely-kutatásban. Mesterfokozatot szerzett teológiából és egyiptológiából. 2018 óta a Creation Ministries International európai irodájának főállású munkatársa és előadója. Ld. még angol nyelven: creation.com/gavin-cox