Az evolúció hiányzó láncszemeiről

Bevezetés a makroevolúció hiányosságaiba

Mottó:

Ahhoz, hogy megállapíthassuk
a hiányzó láncszemek számát,
meg kell ismernünk
a makroevolúció kis lépéseit.

Tartalom:

1. Mi az evolúciómodell?
2. Hol keletkeznek a hiányzó láncszemek? Mit jelent a folytonosság?
3. Mit jelent az evolúciós lánc?
4. Mi hiányzik a láncból?
5. Mi az, ami megtalálható a láncban?

1. Mi az evolúciómodell?

Egy rejtélyes robbanástól¹ az emberig tartó, állítólagosan 13,78 milliárd évig tartó folyamat.

Az evolúciómodell legismertebb négy fázisa:

1. Kozmikus evolúció.
2. Geológiai evolúció.
3. Kémiai evolúció.
4. Biológiai evolúció.

Jelen írás a biológia evolúcióval, annak is makró részével foglalkozik.

2/a. Hol keletkeznek a hiányzó láncszemek?

A hiányzó láncszemek kifejezés a biológiai evolúcióban jelent meg. Már Darwin is tisztában volt a köztes növények, állatok, állapotok, szervek és funkciók (röviden átmeneti formák), valamint a hiányzó átmeneti leletek aggasztó problémájával. Charles Darwin:

„Ha a fajok más fajokból finom fokozatokon keresztül származtak, miért nem találunk mindenütt számtalan átmeneti formát? Miért nem zűrzavaros az egész természet, ahelyett, hogy jól meghatározott fajokat találunk?”^2a

„Minthogy azonban, az elmélet szerint, számtalan átmeneti formának kellett léteznie, miért nem találjuk meg őket mérhetetlen tömegben a föld kérgébe beágyazva?^2b

Mire mutatott rá Darwin?

I. Miért nem látunk mindenütt számtalan átmeneti formát?

• Mindenütt

Az evolúciós feltételezés szerint a fajok más fajokból fokozatosan keletkeztek³, ez azt jelenti, hogy:

az összes növény, állat minden „porcikája”, kémiai- és biológiai rendszere,

alrendszere, szerve, funkciója között, átmenetek sokaságának kell lennie.

• Számtalan

Mennyi a szervek, funkciók, élők közötti átmenetnek száma? Attól függ:

1. hány faj van,
2. mennyi a szervek és a funkciók száma,
3. mennyire bonyolultak ezek a szervek, szervrendszerek és funkciók,
4. milyen összetettségűek a fentiek (fehérjelánc, DNS, kötések stb.) alkotóelemei,
5. milyen különbségek vannak a fentiek között és ezek hogyan számszerűsíthetők.

Még becslés sincs ezen a területen! Darwin ezt jól mondta: számtalan átmeneti formának kellene léteznie.

Jelenleg hány faj lehet?
Kb. 8,7-15 millió a Földön élő fajok száma. Az egyszerűség kedvéért számoljunk 10 millióval.⁴

A „három domén” elméletében⁵ az élőlényeket így csoportosítják:

• Baktériumok doménje (Bacteria)
• Archeák doménje (Archaea) sejtmag nélküli szervezetek a baktériumokhoz hasonlók
• Eukarióták doménje (Eukaryota)

1. 1. Állatok országa (Animalia)
   2. Amőbák országa (Amoebozoa)
   3. Gombák országa (Fungi)
   4. Rhizaria ország (nincs magyar neve) túlnyomórészt egysejtű eukarióta csoport
   5. Excavata ország (nincs magyar neve) egysejtű többek között ostoros szervezetek
   6. Növények országa (Plantae)
   7. Chromalveolata ország (nincs magyar neve) p.: sárgásmoszatok

   Az evolúciós irodalomban többször megjelenő adat szerint:

   1. Állatfajok száma: 7,77 millió (ebből 953 434-et írtak le és katalogizáltak).

   2. Növényfajok száma: 298 000 (ebből 215 644-et írtak le és katalogizáltak).

   3. Gombafajok száma: 611 000 (ebből 43 271-et írtak le és katalogizáltak).

   4. Protozoa fajok száma: 36 400 (ebből 8118-at írtak le és katalogizáltak).

   5. Chromista fajok: 27 500 (ebből 13 033-at írtak le és katalogizáltak).

1. Mekkora különbségek vannak a fajok között és ezek hogyan számszerűsíthetők?
   Nincs róla elemzés. Kiindulásként nézzük meg az első csoportot az állatvilágot:
2. 32 törzsből,
   90 osztályból,
   493 rendből,
   5 404 családból,
   94 240 nemből,
   953 434 fajból áll.

1. Mekkora különbség van az egyes élőlények között?
   Viccesen ezt úgy mondják: mint egy baktérium és egy biológus között. A csontok, izmok, szaporodás, légzés stb. figyelembe véve ez több millió különbséget jelent.
2. 
   Mennyi a szervek és a funkciók száma?
   Orvosi értelemben több ezer. Ha beleszámítjuk a kémiai- és biológiai funkciókat és alkotóelemeket, akkor több tízezer, de a teljesen részletes, vagyis a legapróbb funkciót is figyelembe vevő számítások esetén a különbségek száma meghaladja a milliót!
3. 
   Mennyire bonyolultak ezek a szervek, szervrendszerek és funkciók?
   Rendkívül összetettek. Pl.: az emberi szem recehártyájának egy négyzetmilliméterén 400 000 látósejt található, kb. 110 millió pálcikából és 6 millió csapból áll.⁶
4. 
   Mekkora a különbségek száma és nagysága a szervek és a funkciók között?
   Ahogyan Darwin megállapította, számtalan különbséget találunk.A különbségek nagysága pedig szemmel látható a pók nyolc lába, és a ló négy lába között, vagy a madarak tüdeje, és a halak kopoltyúja között.

    

   Milyen összetettségűek az alkotóelemek?
   Carl Sagan, ateista-agnosztikus csillagász:

   „Egyetlen egy sejt annyi információt tartalmaz, mint 10 millió könyv.”⁷

   Ez igen jelentős információmennyiség. Összehasonlításképpen:

   A világ legnagyobb könyvtára a British Library, itt 170 millió nyilvántartott tétel van, melyek a világ sok országából érkeztek.⁸ A könyvtár gyűjteménye kb. 14 millió könyvből áll! Ezek között sok a kézirat.

   Az emberiség eddigi össztudása – az ismételt előfordulások miatt – jóval kevesebb, mint 10 millió könyv! De egyetlen sejtben 10 millió könyvnyi információ van, 10 µm-ben⁹ összezsúfolva!

   Írta: Kádár Miklós

   Ha érdekel a folytatás, itt elolvashatod: Az evolúció hiányzó láncszemeiről